Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1911 (Bécs, 1910)
Közös hadügyministerium A. Közös Hadsereg 1. rész
Ezen részösszegnek a 11.149 K egészévi szükségletre való kiegészítését 6.833 K magasságában, valamint az, ezen intézkedés folytatására szükséges költségeket 1912-ben fogom előirányozni. c) Allományváltoztatások az utászcsapatnál . ............................................................... 30.047 K. 379 És pedig: , 1. személyzet rendszeresítése 2 utászfelügyelö számára ......................................................14.512 K. A hadsereg 1910-iki rendes szükséglete indokolásának 39 :1 : c tétele szerint az utászfelügyelök számát 3^01 5-re kellett felemelni. Á személyzetet ezen két újonnan kinevezett ügyvivő számára költségvetési okokból egyelőre az utászcsapat rendszeresített állományából kellett venni, a mi utóbbira igen terhes íeladatot ró. Ezen visszásságnak beszüntetésére a Graz-i és Linz i utászfelügyelök személyzete, és pedig: 2 ezredes, 2 főhadnagy, 2 őrinester-irnok, 2 küldöncz és 4 tiszti-szolga számára a szükséglet előirányzását felefele részben 1911 május, illetőleg november 1-evel indítványozom. A 8-, illetőleg 2-havi részszükséglet 14.512 K-ra, ezen összegnek az egészévi szükségletre 1912-ben megszavazandó kiegészítése 20.350 K-ra, az egészévi szükséglet maga pedig 34.862 K-ra rúg. 2. Törzstiszteknek, mint utászzászlóaljparancs- nokok helyetteseinek fokozatos rendszeresítése és a tisztek rendfokozati viszonyainak szabályozása az utászcsapatnál.......................................... 15.535 K. A esapatparancsnokok csak akkor vezethetik czélszerüen a csapat harczszerii kiképzését, hogyha a kiképzéssel szorosan össze nem függő szolgálati teendőktől lehetőleg fel vaunak mentve. Ezen sokféle, nagy felelősséggel egybekötött teendők végzése, oly jártas idősebb tiszteket igényel, kik egyúttal a csapatparancsnokok ideiglenes távolléte esetében ezek helyettesítésére is alkalmasak. Főleg az utászcsapatnál sok szakszerű kérdés oldandó meg kísérletek és kipróbálások útján, mely feladatok megoldására a zászlóaljparancsnokoknak ez idő szerint nem állanak közegek rendelkezésre. Ezen hiány pótolható volna egy-egy őrnagynak az ntászzászlóaljparancsnok helyetteseként való rendszeresítésével. A tisztek rendfokozatának szabályozása az utászcsapatnál elkerülhetetlen, ezen műszakilag iskolázott tisztek fegyvernemüknek a szolgálat érdekében mentői továbbvaló megtarthatása érdekében. Megfelelő állások a saját szolgálati szakmában hiányozván, jelenleg sok utásztisztet a gyalogsághoz kell áthelyezni, mi által sok műszaki tudomány és tehetség parlagon hever. 4 a