Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1891 (Bécs, 1890)
II. Közös külügyministerium
34 bau összpontosuló szolgálati igények tömege egy tiszteletbeli konzul- sági hivatalnok munkaképességét messze felülmúlja és ez a körülmény már magában is szükségessé teszi e képviseleti hatóság tényle- gesitósét. Batumot ma a Kaukázus legfontosabb kikötőjének tartják a Fekete Tenger partjain, és itt van egyszersmind a déloroszországi petroleumkereskedes fő lerakodó telepe. De e kikötő fontossága az iparra és kereskedelemre nézve nem csupán kedvező tengermelléki fekvésen alapul. Batum, mint a Kaukázuson túli vasút kiindulási pontja, a szárazföldi forgalmat is közvetíti a Kaukázus belsejével és azon túl a Kaspi tengeren túli hajózással és vasúti vonallal Ázsia közepéig. Hazai kereskedelmi forgalmunkra nézve Batum főleg azért nevezetes pont, mert a Fekete Tenger végpontját képezi hazai legnagyobb két gőzhajózási vonalaknak, az osztrák-magyar Lloyd és a Dunagőz- hajózási társaság vonalainak és mint ilyen élénk forgalmi összeköttetésben áll Triesttel és Fiúméval. E körülményekkel szemben, a közös külügyi ministerium, az előbbi tiszteletbeli alkonzul lakhelyváltoztatása alkalmából kényszerűvé látta magát, a konzulsági hivatal vezetését egy valóságos alkon- zulra bizni és bátorkodik a magas delegácziókat kérni, bogy azon eszközöket, a melyek ezen alkonzulság rendszeresítéséhez szükségesek, engedélyezni méltóztassék. A szükséglet áll: a szabályszerű alkonzulsági illetményekből vagyis 1.400 frt. fizetésből és 1.800 frt. pótlékból, valamint a szolgálati kiadások fedezésére szükséges 3.300 frt. átalányból, a mely összegből 1.000 frt. a hivatali helyiségek lakbérére, 1.200 frt. a napi- dijnok és hivatali szolga díjazására, 1.300 frt. pedig a fűtés, világítás és egyéb szükségletek költségeire esik. Szükségleti többlet ............................................ 6.700 frt. 14. A Nischben székelő alkonzulság számára rendszeresített 1.360 frtnyi irodai átalány már több év óta nem volt elégséges a tényleges szükségletek fedezésére és e hivatalnál évenkint a rendelkezés alatti hitel jelentékeny túllépései mutatkoztak. Az ottani hivatali főnök által benyújtott és nyugtákkal igazolt számítás alapján a nischi alkonzulságnal az állandó szolgálati kiadások évenkint már magukban is 4.104 frankra rúgnak, a mely összegből 1.080 frank a hivatali helyiség lakbérére, 1.440 „ az irodai hivatalnok díjazására, 864 „ a hivatali szolga bérére, 720 „ a kavasz bérére esik. Éhez járulnak még az összes tisztántartási, fűtési és világítási kiadások, továbbá az irodai szerek ára, valamint bizonyos képviseleti jellegű kidtségek, a melyek összesen legalább évenkinti 2.000 frankra tehetők. Előállt tehát a kényszerítő szüksége annak, hogy a nischi alkonzulság számára eddig 1.360 írtban megszabott szolgálati átalány, a mely e hivatal tényleges szükségleteivel többé semmiféle arányban sem állt, a jelen előirányzat e tétele alatt: „Nisch, szolgálati átaelő felvett 2.S0O frtnyi összegre emeltessék. Szükségleti többlet............................................1.141-1 15. A mint az 1888. évre szóló előirányzatból kitűnik, az xn konzulsági ügynökség gyanánt rendszeresített hivatal Pyrgoogi tekintettel nagy fontosságára kereskedelmi forgalmunkat illealli ugyanazon évben alkonzulsági rangra emeltetett. Pyrgos, illetőleg főkikötője Katakolo kereskedelmi fontosén! nak jellemzésére elég odautalni, hogy az ottani árubevitel é í> 1887-ben 1,139.295 frtnyi volt, 1888-ban pedig 1,201.808 80 emelkedett. E bevitelben monarchiánk több mint 60%-kal szerepel. A fokozatosan növekedő kereskedelmi forgalom mellett az»xo a konzulsági képviselet ügyforgalma is emelkedőben van és e o ménynycl szemben a hivatali főnök nincs többé abban a helyzor( hogy a szolgálati gépezet költségeit a számára kiszabott 800 0 tiszteletdijból fedezhesse. Folyamodott ennélfogva annak 1.200 frtra való felemelés!*) E kívánság annál inkább megérdemli a figyelmet, mivel az alldb: már évek óta eredményesen működik, anyagilag azonban igen szx' helyzetben van és másfelől állításai a hivatalos minőségében rá H k képviseleti kiadások szaporodását illetőleg, az athéni cs. és kir. U ség által is alaposaknak jelentettek ki. E körülményekre való tekintettel a Pyrgosban székelő alkodli ság szolgálati díjazása az idei költségvetési előirányzatban 1.200S' tál vétetett fel. Szükségleti többlet ............................................ 400£ 16. A Románban székelő tiszteletbeli alkonzulságnál a j a * ß j mazás, a mely eddig 900 frttal volt megállapítva, az idén 1.80000 irányoztatott elő. Az előbbi 900 frtnyi tiszteletdíj 1873-ban rendszeresitteüat azóta változatlanul maradt, daczára annak, hogy az azóta lefolyt ty alatt az összes életszükségletek árviszonyaiban Rumániábanés külcilü Románban jelentékeny emelkedés következett be, a mely termen szerüleg a szellemi munka értékének meghatározásánál híf irányban gyakorol befolyást. Ha a tény már magában alkalmasnak látszik arra, hogy kod előtüntettessék az aránytalanság, a mely e hivatal vezetéséi)'1 állam által engedélyezett javadalmazás és a mai igényeknekáai felelő szolgálati gépezet közt létezik, úgy ezen aránytalansági;', élesebben lép előtérbe, ha megfontoljuk, hogy míg előbbi évv . azon illetékek, a melyeket a hivatal főnöke a saját rovására bd i nem jelentéktelen jövedelmi forrás gyanánt tekintethettek, addi ibí czím alatt befolyó bevételek, a melyek a de facto alattvalói vv i megszüntetése és a konzulsági bíráskodás határainak fokoz xo; összébb szorítása következtében a minimumra csökkentek, mm . nem vehetők tekintetbe mint figyelemre méltó tényező ezen alkáli; ság kiadási és bevételi költségvetésének egyenlegezéséuél. Daczára annak tehát, hogy a románi alkonzulság tevéken nőj az imént említett viszonyoknál fogva az alattvalósági ügyekbennad kent, mégis ezen állomás fontossága nem keveslendő, és pedig^ib
