Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1881 (Bécs, 1880)

Közös külügyministerium

25 Emlékirat közös kíilügyiniiiisltTimii 1881-ik évi költség velőséhez. A közös kíiIfigyministériumnak van szerencséje az 1881. évre szóló költségelőirányzatához a következő felvilágosító megjegyzéseket csatolni. A közös külügyministeriumnak az 1881. évre szóló előirányzata összesen........................................................................3,526.020 frtnyi szükségletet mutat, tehát az 1880. évre megsza­vazott ............................................................... . . 3,526.020 „ előirányzattal szemben emelkedést nem tüntet fel. E kereten belől azonban a szükségletnek az egyes ezírnekre való fölosztásában a mull évi tételekkel szemben eltérések mutat­koznak. A fedezet, mint alább fog kimutattatni, 74.120 forinttal emelkedett; de e többlet a szolgálatnak mind sürgősbé vált szüksé­geire vétetik igénybe. Minthogy azonban a költségvetés gondos és szakszerű összeállítása mellett a rendes kiadások közé további 39.300 frtnyi összeget kellett fölvenni, a külügyministerium azon volt, hogy a rendkívüli kiadások egyes tételei ugyanannyival leszál- Iittassanak, és pedig oly módon, hogy a ministerium összes szükség­letére a távolinál nagyobb költség nem kívántatik. A rendes kiadások említett többletei nagyobb részt onnan ered­nek, hogy a ministerium kötelességének ismerte, költségvetését a kezelési számadások tényleges eredményére és a szerzett tapasztala­tokra alapítani. Mint az utolsó évek zárszámadásai mutatják, egyes rovatokra több Ízben kelletinél kevesebb irányoztatott elé, nehogy a normalis budget kerete túlhaladtassék. Ily körülmények között az engedélyezett összegekkel a kiadá­sok csak úgy voltak fedezhetők, hogy a ministerium más tételeknél, gyakran a szolgálat hátrányára, ideiglenes megtakarításokat tett s az illető hiányt virement utján pótolta. Ezen eddig túlságosan leszállított tételeket most sziikségkép emelni kellet! Ily emelkedés főleg a központi vezetés irodaköltségeinél s a consulsági hivatalok szolgálatbeli kiadásainál, továbbá az 1. czímbeu házi szükségletek, épület-fenntartási költségek és táviratok tételei­ben, végre a 2. és 3. czíinben az utazási költségeknél fordul elő. Ezen ki'ül kiadási többlet még az 1. és 2. czímben a 8. és 84. tételnél (segélydíjak) mutatkozik. Mind nehezebbé válik ugyanis, a külügyi szolgálatra kellő kép­zettséggel bíró oly ifjakat szerezni, kik nyolcz, tiz, sőt több évig is, különösen a külföldön, ingyen szolgálni hajlandók lennének. Hogy tehát ily törekvő ifjaknak a sok évi ingyenes szolgálattal járó pénzbeli áldozatokkal szemben némi könnyebbséget lehessen nyújtani, a ministerium a legidősb gyakornokoknak, illetőleg követ- ségi segédeknek, az 1. czím alatti 4.000 frtnyi s a 2. czím alatti 8.000 frtnyi összegből megfelelő segélydíjakat szándékozik utal­ványozni. Az igy felemelt rovatokon kívül az idei előirányzatba interca- larék is vétettek föl, természetesen csak azon tételekből, a melyeknél ilyforma megtakarítás a dolog természeténél fogva egyáltalán elő­fordulhat. E czímen a központi vezetésnél 7.800 forint, a diplomatiai karnál 16.000 Irt. s a consulságoknál 9.200 írt. tétetett a fedezetbe. A külügyministerium azon lesz, hogy ezen összegek, a meny­nyiben a szolgálat hátránya nélkül történhetik, valósággal meg is takarittassanak. A, Szükséglet. I. czím. a) Központi vezetés. Az I. czím az összeállításban annyiban módosult, a mennyiben az elnöki osztály költségei a ministerium kiadásaiba foglaltattak, úgy I. <1

Next

/
Oldalképek
Tartalom