Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1872 (Bécs, 1871)
Előterjesztés
29 A végre tehát, hogy legalább az altisztek s a közlegények egy kis része, kik t. i. a lovasságból, a ménesi karból s a ruházati intézetekből évenkint a katonai szekerészét tartalék-létszámába átmennek, a szekerészeti szolgálatra némileg hetanittassanak, szükséges, miszerint a tartalékosok közül évenkint legalább 1000 egyén hivassék he 4 havi fegyvergya korlatra. A patkolási iskolák szükséglete a következő módon imlokoltatik. A katonai állatorvosi szolgálatra vonatkozó legfelsőbb helyen szentesített léteges határozatokban, nemkülönben a katonai állatorvos- s katonai orvos-kovácsok részére fennálló szabályzatban a patkolási teendőknek a szorosan vett állatorvosi teendőktőli elválasztása elvileg ki van mondva s pedig oly módon, hogy a katonai állatorvosi szolgálat ellátására — ide értve a patkolási teendőket — a katonai állatorvosok s azon katonai orvos-kovácsok rendelvék, kik a felsőbb állatorvosi tanfolyamat bevégezték, a nem oklevelezett orvos-kovácsok ellenben az állatorvosok mellett mint segédek működnek s főleg patkolási teendőkre használtatnak. A patkolási teendők fontossága — kiváltkép háború idejében — azt követeli, hogy a bécsi katonai állatorvosi intézetben már is fennálló félévi patkolási tanfolyam mellett, a magyar-osztrák monarchia fővárosaiban is patkolási iskolák állíttassanak fel, a melyekben a különféle hadtestek s hadseregi intézeteknél beosztott s a ko\ácsi teendőkben jártas legények katonai állatorvos által patkóié kovácsokká kiképeztessenek. Ily patkolási iskola fel lesz állítandó Brünnben, Olmiitzban, Prágában, Lemberghen, Gratz- ban, Laibachban, Pesten, Komáromban, Szebenben és Temesváron. Az oktatás félévi folyamban meg) véghez évenkénti két folyammal; az első kezdődik január 2-án, a második julius 1-jén. A vizsgák hasonlókép évenkint 2-szer tartatnak, a melyeknél a katonai állatorvos (mint tanár) az országos állatorvos (kerületi, vármegyei állatorvos) és a kovács-egylet főnöke mint vizsgálati tagok fognak működni. Azon tanítványok, a kik a vizsgát jó sikerrel letették, oly bizonyítványban részesülnek, mely őket a katonai szolgálat bevégeztével a patkóié kovács üzletének megkezdésére képesíti. A patkolási iskolát látogatók kötelesek az ott töltött (> hónapi időt a hadseregben kiszolgálni. A patkolás nagy fontossággal bír s igen is szükséges, hogy a kovácsmesterségben jártas katonák a patkolási teendőekre nézve kellőleg kiképeztessenek. Azon költségek, melyek ezen kiképeztetéssel járnak, aránylag nagyon csekélyek s az által kárpótoltatnak, hogy a lovak jó patkolás mellett idő előtt tönkre nem jutnak. De közgazdászai tekintetben is nagy fontossággal bir a patkolás, minek folytán a patkolási iskolák felállításánál szükségessége nemcsak a cs. kir., hanem a magyar kir. belügyi s földmivelési ministerium részéről is elismertetett, és az említett ministeriumok az ezen czél elérésére vonatkozó készségük a közös hadügyministeriumnak tudtára adatott. V. czím Katonai képző-intézetek A katonai képző-intézetekre nézve keresztül vitt reformok már a hadsereg 1871 évi előirányzatához csatolt előterjesztésében (rendes szükséglet, III. szakasz) bővebben kiemeltetlek. Az 1872-ik évi előterjesztés IV. szakaszában a szükségletnek kevesbitése és magasbitása indokoltatik, jelenleg pedig a katonai jutalomdíjakra (I pont) vonatkozó indokoláshoz még a következő emeltetik ki. Azon intézetek, melyeknél az említett díjak felemelése szükséges, a következők: a) a katonai műszaki tanoda, mint előkészítő iskola a műszaki akadémiára s az altisztek kimívelésére, hol a növendékek létszáma legfeljebb 480 főre megy; b) a katonai főiskola mint előkészítő iskola a bécsújhelyi akadémiára, hol a növendékek létszáma legfeljebb 200 főre megy; c) a bécsújhelyi akadémia legfeljebb 400 és d) a műszaki akadémia legfeljebb 200 növendékkel.
