Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1872 (Bécs, 1871)

Előterjesztés

Ugyanis azon járulékok, melyek az egyes országok képviseletei által esetről esetre megállapittatnak a kincstári előforgati megtérítések fejében azóta a hadsereg költségvetéséből előlegképen az illető országos alapok terhére az előfogatosoknak már kifizettettek és azok megtérítése időszakonkénti leszámolások utján végrehajtatott.

Miután ezen előlegek nem irányoztattak elő s igy azok (a költségvetési számadáson kiviil) csak a hadügyi kormányzat függő aktíváikért az idegen alapok számláján tartattak nyilván: ennélfogva azok végleges kiegyenlítése is csak befolyt megtérítéseknek az illető alapok javára való Írása által történhetik.

Ezen kiegyenlítés még az esetben is, ha ilyen előlegeknek a közös pénzügyek terhére való előirányzása csakugyan gyakorlatba jönne, a múltra nézve is következetesen keresztül kellene vinni, mert különben a hadügyi kezelés belső számtani helyessége szabályszerüleg nem állapíttathatnék meg.

A közös hadügyministerium ennélfogva azon nézetben van, hogy ezen ügyben további intézkedéseket nem kellene tenni.

11. czikk, 1. és 2. bekezdés.

„A bizottság azon nézetben van, hogy a katonai nevelő intézetek fenntartása nem czélszerü. és azért ezeknek vagy legalább nagyobb részének fokozatos feloszlatását, és e helyett nagyobb reáltanodákban és polytechnikumokban katonai tanfolyamok felállítását tartja kívánatosnak.“

„A katonai tanintézetekben fennálló szabályok és tanterveknek átvizsgálását, és a mai kor igényeinek megfelelő uj átdolgozását látja szükségesnek.“

A mi a törvényes képviselő testületek által s katonai képző intézeteknek a még a legközelebbi korig fennállott berendezésére már korábban tett megjegyzéseit illeti: erre nézve mór az 1869-ik évi költségvetést kisérő felvilágosításokban, a 9-ik lapon kimu- tattatott, miszerint a hadügyministerium az újjászervezés foganatosítása által s a nevezett intézetek nagyobb részének megszüntetése mellett, oda törekszik, hogy a katonai növelde ügyben létező hiányok gyökeresen mellőztessenek, a költségek kevesbitessenek s a katonai képző czélokra még fennmaradandó intézetek a korigényeinek megfelelőleg berendeltessenek.

Az újjászervezés keresztülvitele után csak négy ily intézet marad fenn. azok t. i., melyeknek czélszerüsége elismertetett; ugyanis:

1) a bécsújhelyi akadémia,

2) a technikai akadémia,

3) a katonai collegium,

4) a hadi-technikai iskola;

ellenben az 1868-iki iskolai év végéig fennállott intézetek nagyobb része részint cgye- sittetett, vagy már tényleg megszüntettetett, mint: három al- és egy fő-növeldeház, három gyalogsági iskolai szakasz, négy tüzér iskolai szakasz (egyesítve mint hadi-technikai iskola), az árkász iskola szakasz, három kadét intézet, a műszaki és tiizéri akadémia (egyesítve a műszaki katonai akadémiában), a katonai tanítói intézet; részint megszüntetésük küszöbön áll, mint: a negyedik kadét-intézet és öt főnöveldeház.

Miután az újjászervezésnél a katonai képzőintézetek tanrendjére és szabályaira is a kellő figyelem fordittatik; ennélfogva a delegatiók kivánatainak, kivévén azon most legújabban hozott határozatnak, miszerint a felsőbb reál- és technikai iskolákban katonai tanfolyamok állíttassanak fel, már elég tétetett.

Ezen utóbbi tekintetben azonban elégséges talán azon beható fejtegetésekre utalni, melyek a delegatiónak az 1869-ik évi hadügyi költségvetés megszavazása alkalmával nyilvánított kivonatai folytán, miszerint némely magasabb ipariskolában és póktechnikái intézetben hadügyi tudományok számára külön tanfolyamok rendszeresitendőb lennének, az 1870-ki költségvetést kisérő előterjesztésben a lo. és 16. lapon, az 5-ik pont alatt ezen tárgynak szenteltettek és melyekben egyszersmind a katonai képző intézetek fennállásnak szüksége indokolva van.