Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1872 (Bécs, 1871)
Előterjesztés
3 1. pont. b) és 3. — 3. czikk. „A közös hadügyminister felszólittatik egész befolyását felhasználni, hogy a katonai törvénykezési rendszernek az állami-alaptörvények szellemébeni átalakítása alkotmányos utón foganatosíttassák.“ „A közös hadügyministerium felszóllittatik a katonai ellátási és nyugdíjazási ügy végleges szabályozására czélzó törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás végett bemutatni, és a tisztek nyugalmazásánál, de jelesen azokénál, kik az előléptetéseknél figyelembe nem vétettek — legszigorúabban eljárni.“ \ közös hadügyminister felszólittatik, hogy a katonai törvénykezési rendszer átalakítását, a katonai ellátási ügy és nyugdíjazás végleges szabályozását, és a katonai beszállásolást szabályozó törvényjavaslatokat a monarchia két felének ministeriumai utján a törvényhozó testületeknek alkotmányos tárgyalás végett még ez év folyama alatt bemutassa.“ A katonai törvénykezési rendszer végleges átalakítását még mindég azon akadályok hátrálják, mellyek az utolsó bizottsági tárgyalások alkalmával forogtak fenn, és inellyek a hadsereg 1871-ki rendes szükséglete előirányzatához tartozó előadás 3-ik oldalának 3-ik pontja alatt tárgyaltattak. A közös hadügyministerium azomban ezen tárgyat különös figyelembe vette, és jelesen a katonai törvényszékek hatáskörét illető, a magyar-korona országaiban még életben nem lépett törvény tekintetében ismételve fordult a magyar k. igazságügy- ministeriumhoz. Ezen ministerium utolsó értesítése szerint, az említett törvény az országgyűlés jelen ülésszakában alkotmányos tárgyalás alá már nem bocsátathatik és annak bemutatása a folyó év öszeülésszakára halasztatott. A katonai büntetési eljárást illető függelék tekintetében, mint két állam kormányának képviselői közbe járultával tartandó közös tanácskozás batároztatott, inelly azomban a magyar kir. igazságügyi ministerium tudósítása szerint, csak a magyar országgyűlés jelen ülésszakának bezártával fog megtartathatni. A katonai ellátási -ügy szabályozása tekintetéből a „szabályzat a tisztek, a katonai papság és katonai hivatalnokok és a hadsereghez tartozó fizetéssel ellátott, de díjosztályban nem álló személyzet ellátását illetőleg,“ továbbá a „szabályzat a hadseregi altisztek és katonák katonai ellátását illetőleg“ ki van nyomtatva s 0 Felségének szentesítés végett előterjesztve, és mindkét javaslat alkotmányos tárgyalás végett a két törvényhozó testületnél elő fog terjesztetni. Egyébiránt kiemeltetik, hogy az eljárás minden fokozatú tisztek nyugdíjaztatásánál a legszigorúbb leend. Hasonló alapelvek szolgálnak zsinór-mértékül az ellátási szabályzattal szoros összefüggésben álló felülvizsgálati szabályzatra nézve, inelly U Felségének legmagasb szentesítés végett hasonlókép már előterjesztetett. A katonai élelmezési ügy végleges szabályozására nézve, melyet a tisztelt magyar bizottság hangsúlyozott, az eddig fennállott szabályok és utasitvánvok különösen a mennyiben ezen a hadsereg tábori élelmezésére vonatkoznak, részben a legújabb tapasztalások és az enquéte-bizottmány ebbéli javaslatai alapján, már is átváltoztattak az e tekintetben még folyamatban levő tárgyalások még nem sokára bevégeztetnek. A mi az élelmezési enquéte-bizottmány a hadi teljesítések megtérítésére vonatkozó javaslatát illeti (I. a hadsereg rendes szükségletének indokolását) erre nézve a törvényjavaslat már is kidolgoztatott és alkotmányos tárgyalás alá kerülend. Legújabban egy az élelmezési szakban jártas hivatalnok küldetett Némethonba s a harcztérre lamulmányozót s késsőbb érvényesítendő tapasztalások megszerzése végett. Az uj beszállásolási törvényre nézve eddigelé a két honvédelmi ministerium között elvileg oly egyezmény jött létre, a melynek folytán a katonaság elhelyezése fejében járó megtérítés az idő kívánalmainak megfelelő felemelése és pedig oly módon eszközöltettek, hogy ezen felemelt megtérítés a községek által esetleg építendő kaszárnyákra fordítandó tőkepénz megfelelő kamatozásához közelítsen. 1
