Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1870 (Bécs, 1869)
Előadás
B. Polgári nyugdij-szabályzat. (1771. évi november hú 30-ról és 1781 évi m á re z i u s hó 26-ról szóló és az azokra következett szabályok.) A polgári nyngdijszabályzat szerinti eljárás kiterjed : () Felsége katonai irodája, továbbá a katonai ügyelőség, katonai számellenőrzés, katonai képző intézetek, katonai pénztár, katonai élelmezés, katonai irattár, katonai gyógyszerészet, katonai építészeti igazgatás, katonai földrajzi intézet műszaki, a hadseregi intézetek számvevőségi, katonai állatorvosi, tüzérségi hadszer, hadmérnöki karműszaki. szekerészei, erdészei,a fennállotthadbiztosság,a fennállott katonai szám- osztály számvevőségi-és fennállott katonai központi számvevőség hivatalnokainak özvegyeire és árváira, továbbá az 1. osztályú műmesterek özvegyeire és árváira, a 2., 3. és 4. osztályú műmesterek özvegyei és árvái ellenben csak akkor részesi- telnek állandó ellátásban, ha őket ez ut bbi az 1866. előtt fennállott szabályok szerint illeti; továbbá az egykori gyógytá i segédek özvegyeire és árváira (és pedig ezen segédeknek rangidősbb fele csak nyugdijat, a rang-ifjahh fele nyugpénzt kap) az épületfelügyelői személyzet, hadmérnöki igazgatóságok és katonai építészeti igazgatásoknál alkalmazott egyének özvegyeire és árváira, a Bécsben fennállott kincstári fegyvergyári és Steyeri piiskaműves tanintézet, továbbá a katonai földrajzi intézet műszaki segédek személyzetének, az állatorvosi intézet, a hadmérnöki és Bécs-Ujhelyi akadémia személyzetének, és végtére a hadseregbeli szolgák özvegyeire és árváira. A mi azon alapelveket illeti, melyek szerint az előszámlált szakoknál alkalmazott hivatalnokok, és egyébként alkalmazott egyének özvegyei és árvái tekintetében járandó el, azok a cs. k. közös pénzügyministeriiim által összeállított „polgári államhivatalnokok és családjaik ellátási igényeiről fennálló alapelvek kimutatásában“ körülményesen foglalvák. Erre nézve csak az elhunyt férj hivatali czime után meghatározott özvegyi nyugdijak tekintetében, melyek élvezetére egy puszta czim magában semmi igényt nem ád. és a melyek minden rangegyenlőséget kizárnak, megjegyeztetik, az illető katonai hivatalnokok osztályzatából, mely özvegyek soroznak az egyik vagy a másik fokozatba: tartoznak, és pedig: a) az elsőbe évi 630 o. é. Írttal a tábornokügyelők, tábornokhadbiztosok és a katonai számellenőrzési-szak ministeri tanácsos özvegyei; b) a másodikba évi 52b o. é. frttal a katonai főügyelők, az 1 -só osztályú főhadbiztosok, az 1-ső osztályú pénztári igazgatók, az 1-ső osztályú katonai főszámtanácsosok és hadi főszámvevők özvegyei; c) a harmadik fokazatba évi 472 frt. 50 krral o. é. katonai özvegyek nem soroznak; d) a negyedikbe évi 420 o. é. frttal a valóságos udvari titkárok, továbbá a közös hadügyministeriumnak levéltár, irattár, kiadóhivatal és beadványi jegyzőkönyv igazgatói, a katonai ügyelők, a 2-od osztályú hadi és élelmezési főbiztosok, a 2-od osztályú katonai főszámtanácsosok, az udvari számvevőségeknél! udvari és alszámvevők, az udvari és főpénztáraknál, tehát az átalános katonai fizető hivatalnál is a lizetőmesterek és ellenőrök özvegyei; e) az ötödikbe évi 400 o. é. frttal soroznak a határőri erdészet igazgatóinak özvegyei ; f) a hatodikba évi 367 frt. 50 krral o. é. a fennállott udvari hadi számvevőség egykori számtanácsosainak, a katonai élelmezési főigazgatóknak és az egykori táborhadi titkároknak özvegyei. G. A kegydij akról. Bevezetés. Kegydijak vagy kegyadományok alatt oly élvezmények értetnek, melyek nem egészen a szabvány szigorában alapitvák, hanem inkább a legfelsőbb kegyelem ki folyásának tekintendők.