Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1870 (Bécs, 1869)

Előadás

c) ki árvák ellátásáról. Az árváknak rendszeresen vagy nyugdijakra vagy nevelési pótlékokra van igényük. Az árváknak nyugdijak járnak, ha özvegy nem létezik, vagy ha a létező özvegy nem nyugdijképes. Nevelési pótlékok csak bizonyos feltételek alatt járnak egy nyugdijképes özvegy létezése esetében. A katonai árva-nyugdij kiszabása hasonlókép mint az özvegyi nyugdíj az elhunyt atyának a hadseregben utoljára viselt rangja és hivatali czime után a létező gyermekek számának tekintetbe vétele nélkül irányulta nevelési pótlékok ellenben oly illetmények, melyek az özvegyeknek a gyer­mekek életfenntartásának megkönnyítése czéljából az utóbbiak száma ülőn, és az atya hivatali czimére való tekintet nélkül kissehh összegekben nyujtatnak. Özvegyek és árvák egy időben egy és ugyanazon czimböl nyugdijakat nem élvez­hetnek. mindamellett egy ily esetben a nevelési pótlékilletmény, az anyai nyugdíj élve­zetével összeegyeztethető, a mint hogy özvegyek és árvák nyugdijakat egjiilejüleg különféle czimekből húzhatnak; például ha az özvegy másodszor lép házasságra, mely után nyugdíjra igénye keletkezik. A katonai árvák nyugdijai és nevelési-pótlékai soha sem adományoztalak egye­temlegesen, hanem mindig fejszám szerint, minélfogva az illető árvának illetmény­jogosultsága megszűntével elenyésznek, a nélkül, hogy esetleg még élő testvéreire szállnának át. A katonai árvák nyugdijakban vagy nevelési pótlékokban részesítése átalában csak akkor lép életbe, ha 1. az atyának nősülése tényleges szolgálat ideje alatt történt, vagy ha nyugdíjas állományban létekor nősült és ezután újra maradandólag és végleg tényleges szolgálatba vétetett fel. 2. Ha az árvák a szabályszerű életkort meg nem haladták (a szabályszerű életkor figyennekeknél a bevégzett 20-ik, női-árváknál pedig a befejezett 18-ik évre van meg­határozni). 3. Ha az árvák még nincsenek ellátva. Egy fi árva ellátása alatt értetik: I. A katonasághoz belépés, évi fizetés vagy zsold-élvezménny mellett. A felvétel egy papi növeldébe, szerzetbe vagy zárdába, vagy egy az állam föve- zetése alatt álló nyilvános nevelési- vagy ellátási-intézetbe, melyben a növendékeknek összes szükségei az intézet által fedeztetnek. 3. Egy lizetéssel vagy bérrel járó nyilvános- vagy magánszolgálat elnyerése, végtére 4. a tanitásba-adás egy kereskedőnél, mesterembernél, művésznél s a t, hol az árva ingyen kap eledelt, lakást és fehérruha melletti ruházatot. Ösztöndíjak mindazon által a nyugdíj-vagy nevelési-pótlék elnyerését nem zárják ki. Női-árváknál ellátás gyanánt tekintetik: 1. a férjhez menés; 2. apácza-zárdáha való belépés, mely a fiatalság nevelésével nem foglalkozik, feltéve azonban, hogy az abbaui felvétel állandó ellátást biztosit; 3. egy alapítvány vagy egy alapítványi hely-elnyerése — a Halleri alapít­ványi egyházi adomány kivételével — mely a kincstári élvezet további illetményét csak akkor teszi lehetlenné, ha az adományt feléri; végtére 4. a belépés egy fizetéssel vagy bérrel összekötött nyilvános vagy magán­szolgálatba. Nyugdíj képesek különösen oly tiszti-árvák: 1. kik egészen szülök nélkül maradnak, kivétel nélkül arra nézve, vájjon szüleik háznsulása óvadék vagy nyugdijlemoudási-kötelezvény mellett, vagy egy az óvadék leté­telére nem kötelezett szolgálatban jött-elétre; 2. árvák, kiknek anyáik még élnek, de kik az óvadék biztosítása vagy a lemon­dási-kötelezvény létété mellett kötött házasság végett, és egy özvegy nyugdíj képes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom