Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1870 (Bécs, 1869)
Előadás
A szolgálat idő hosszabbodásával azonnal növekedik a nyugdíj-illetmény oly módon, hogy minden következő uj szolgálat-ötödék kezdetével, a fennemlitett tizedrészek egyike, — a kilenczedikszolgálat-ötödék kezdetével pedig, a még fennmaradt két tized- rész számítandó a nyugdij-illetményhez, mely tehát a negyvenegyedik szolgálat-év kezdetével éri el a legutóbb élvezett évi-fizetés telyes mennyiségét. Ezen mennyiségnek az illető rangokra nézve a legmagasb nyugdij-tételt kell képezni, melyen túl a nyugdíj-illetmény már nem növekedik. 4. §. A katonai-fegyintézetek felügyelő személyzete, az egészségügy segély-személyzete, a műszaki segély-személyzet, és hadseregbeli szolgák nyugdij-illetményeinek kiszámítása a 3-ik §-ban jelzett módhoz hasonlóan, csak azon különbséggel eszközlendő, hogy ezen állományi-osztályzat egyénei tekintetében, a nyugdij-alapmenniység csak egyszázöt forinttal van kiszabva, s igy minden egyes esetben az illető egyén legutóbb élvezett évi fizetéséből csak ezen mennyiség levonandó. Az évi fizetésből e szerint fennmaradó összegtized-részekre oszlik, melyek a szolgálat-idő hosszabbodásánál a nyugdij-alapmennyiséggel összevéve, hasonló módon képezik a nyugdij-illetményt, mint az a fennemlitett szakaszban magyaráztatott. 5. §. A nyugdíj kiszabásánál betudandó szolgálati időnek tekintetik: a) minden szolgálattétel a cs. és kir. hadsereg harezos létszámában, vagy a katonaiközigazgatás akármelyik ágazatánál; b) polgári állam-szolgálatban; ez utóbbi esetben azonban a katonasághoz átlépésnek közvetlenül történni, és az állam részéről való ellátás igényének (nyugdíj, provisio), az előbbi hivatallal rendszeresen egybefogni kellett: c) azon idő, mely bün-vizsgálat s ennek folytáni nyudijaztaztatás okából töltetett ki a nyugdíjas állományban, ha az illelő a vizsgálat tárgyát képező bűntett vagy bűntény vádja alól végkép felmentetett, vagy ha a megindított vizsgálat törvényes indokokból félbe szakasztatott. tí. §. A nyugdíj-illetmény kiszabásánál be-nem tudatik: a) A nyugdíj- vagy rokkantak állományában töltött idő; bj szabadságon, a számfelettiek állományába való áttétel mellett; c) egyes egyének részéről, gyakornokokká vagy tanonezokká kineveztetésük előtt, eliez való képességük próbáltatása czéljából, és d) növendékek részéről katonai-képző-intézetekben töltött idő, végre ej ha, valamely egyénnek a katonai kötelékből kilépése, lemondás, politikai utón elbocsátás, vagy hadi törvényszéki vagy becsület-bírósági Ítélet következtébeni tisztség vesztés által történt, ily kilépés előtt töltött szolgálatdőt a nyugdíj- kiszabásnál sohasem, tehát akkor sem szabad betudni, ha az illető egyén közvetlenül a kilépés után újra lépett szolgálatba. Az elbocsátás előtt töltött szolgálat időt csak akkor szabad a nyugdíj kiszabásnál betudni, ha az illető egyén elbocsátása után közvetlenül lépett ismét szolgálatba. 7A nyugdíj-kiszabásánál minden egyes hadjáratban bármily szolgálatbani részvétel után a rendes szolgálat-időhöz egy év számítandó, (hadjárati év) a hadjáratban akár elejétől végig, akár csak részben vett volna részt az illető egyén. 8. §■ Ellenség előtt megsebesült és annak következtében rokkanttá lett egyének nyugdijai akkép szabandók ki, mintha tiz évvel többet szolgáltak volna.
