Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1870 (Bécs, 1869)
Előadás
35 II. cziin. Katonai földrajzi intézet. Az olcs(i, biztos és ugy a hadsereg mint a műtan s a mezei gazdaság használatára is szolgáló térképekre nézve mutatkozott szükséglet elkeriiletetlen kötelességgé tették a liadügyministeriumnak, hogy átalakulási működését a katonai földrajzi intézetre is terjessze ki. Az ebbeli törekedés legfűkép oda irányosztatott, hogy az intézet katonai sajátságainak megtartása mellett kiterjedtebb közhasznú hatáskört nyerjen, azon eh állitatván fel, miszerint az intézet hely- s földrajzi anyaggal nem csak katonai, hanem szükség eset<:n más zsolgálati köz- és magány czélokra szolgáljon, térképeit a tudomány haladásának megfelelőleg olykép állítsa ki s tartsa nyilvánságba, hogy azok a mérnök és a mezei gazda használatára is alkalmasak s hogy végre munkaképességnek fölemelése valamint a térképek s tervek tömegkészitésének a napképelésen (Holio- grafie) leendő alapulása által, — mely eljrásmód kevező eredményéi már nem kétesek s a költséges réznyomatot feleslegessé teszik, — készítményeinek ára kissebb, kelendősége pedig nagyobb legyen. Éhez azonban egyelőre létszám- és szolgálatbeli változások s tehát több kiadások szügségesek, melyet leginkább a foganatosítás ideje alatt, hol azoknak haszna a szaporodott bevétel által még ki nem fog tűnni, elérhetők lesznek, mindazonáltal a had- iigyministerium ezen kiadási többleteket indokoltaknak és szükségeseknek tartja, annálin- kább, mert oda czéloznak. a földleírásra s a térképezésre fordított összsegeknek termékeny tőkepénzek jellegét adni,—eltekintve mind azon előnyöktől melyek a térképek tökéletesitéseáltal a közügy egyátaljában, de különösen a hadsereg részére biztositatnak. A hadügyministerium ennélfogva a keletkezendő költségtöblet daczára, mely egyébiránt is a saját bevételnek jövendőbe ni növekedése által fog némileg egyen- siilyoztatni, az 1870-ik évi előirányzatot a katonai földrajzi intézeteknek ezen kiter- jedettebb s a fennérintett fontos czéloknak megfelelelő szervezése alapján állította össze. 15. cziin. Katonai egészségügyi intézetek. A katonai egészségügyi intézetek is egy új szervezés alapján vétettek az 1870-ik évi előirányzatba. Ezen szervezés a béke- és hadi-egészségügyi intézetek szolgálatának lényeges tökéletesítését fogja eredményezni s leginkább az egészségi csapatoknak a katonai kórházak szervezete kötelékébe történt beosztása által mutatkozik. A hadügyministerium hozzá járult azon javaslatokhoz, melyek a jelen, előadás, I szakaszában említett a katonai egészségügy tekintetében összehívott Enquéte-bizott- mány által a katonai gyógyintézetek tökéletesítése tárgyában inditványoztattak. E részben azon alapos javaslat tétetett, hogy az összes egészségügyi segélyszemélyzet. a csak háború idején kiállítandó sebesülteket vivő egyéneket kivéve, egy egységi testületre alakitassanak át, melybe a mostani egészségügyi századok, a kórházokban rendszeresített ápoló személyzet és e kórházi segédek sorozandók s hogv az ekép öszeállitott, csapattestület bizonyos számokkal osztályokra tanalosztályokkal együtt osztassék fel, melyek azon katonai gyógyintézek kiegészítő alkatrészeit képezik, melyekhez rendszerideg tartoznak. A bizottmány ezen javaslatra nézve azon szempontból indult ki, miszerint a legképesebb és tapasztalt orvosok működése ugy béke idején a kórházban mint háború idején a csatatéren csak akkor lehet szerencsés és sikeres, ha az orvosok szolgálatkész és egyöntetűen betanított adogatok t. i., helyesen oktatott s jól használható segélyszemélyzet által támogatatnak, miszerint továbbá az egészségügyi katonák kötelezettségei a sebesülteket vivő egyének rendszeresítése és a Genfi 5*
