Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1870 (Bécs, 1869)

Előadás

lovassági főfelügyelői hivatal újonnan életbe léptetett, mig ellenben a 4 lovassági hadosz­tály békeidejére megszüntetett, és a lovassági csapatok, a gyalog hadosztályokba — mellyeknek száma ez okból eggyel szaporitatott — kellően beosztattak. A mi az 1870-ki költségvetésben alapul vett szá m erőt átalában illeti, a bad- ügyministerium, vonatkozással az 1869-ik költségvetéshez csatolt előadásban az előbbi évek létszámaival tett összehasonlításokra arra utal, hogy a jelenleg előirányzott csapat létszám az 1869-ik költségvetésbe felvettnél ismét csekélyebbnek mutatkozik. Ezen utóbbi előirányzat szerint ugyanis a létszám .... 257.525 főből vagyis, az 1870-ki költségvetésben szinte nem a csapatlétszámnál, hanem az egészségügyi intézetek alább említendő reformja követ­keztében ezen utóbbiaknál felvett ..................................................... 1.180 főnyi egészségügyi csapat levonása után, egészben ................................. 256.345 főből állott; migaz 1870-ki költségvetéshez tartazó létszám-kimutatásból kitűnik, hogy az előirányzott szükséglet alapjául felvett létszám a csapattesteknél................................................................................ 208.621 emberből „szekerészeinél . . •................................................................... 2.178 „ „ határőrvidéki csapatoknál a szülőföldön ................................... 42.737 „ tehát összesen csak . 253.536 főből áll azaz 1869-ki költségvetés ellenében 2.809 fővel kevesebbet tesz. Az egyes fegyvernemeknek új szervezése közben tökéletesen valósággá vált, és a szervezési mű ezen részét illető irányadó nézetek tekintetében a hadiigymi- nisterium a következőket bátorkodik megjegyezni : A közös hadsereg csapattestületeinek békelétszáma a védtörvény alapján kellő, tekintettel mint a pénzerőre, mint az állam hatalmi állására, állapitatott meg. Az egyes fegyvernemek-, hadi- és békelétszámának meghatározásánál a hadsereg igazgatása azon kívánattól vezéreltetett a birodalom a védtön ényen alapuló véderejének oly szerkezetet adni, mely lehetővé tegye béke idején lehető legkissebb költséggel egy tökéletesen kiképzett, a szómerőnek legmagasabb fokára emelt, jól felfegyverzett had­sereget állítani táborba. Hogy a hadsereg igazgatása ezen nehéz feladatnak minden tekintetben megfeleljen, szükséges volt mindenek előtt azon szervezési módot találni fel, mely lehetővé tegye, a hadsereg minden részeit, a kincstár minagyobb kímélése mellett, már béke idején a védtörvényben meghatározott időszakokban hadképesen kiképezni, és egyszersmind ejy, mindig fegyverben álló törzsöt alakítani, mely szükség esetén tüstént tetlegesen használtnthatik. Ezen szükségből ered a közös hadseregben tényleges szolgálatban állók, a szabad- ságosak és tartalékosok létszámának a védtörvényben tartalmazott megállapítása, mely létszámok összege képezi béke idején: az állandó hadsereget, illetőleg háború idejen: a táborba szállt hadsereget. Továbbá a hadsereg igazgatóságának az egyes csapattestek szervezésénél fő­gondja, az egyes fegyvernemek közötti helyes, az uj harczmötan igényeinek megfelelő számszerinti aránynak helyre állítására volt irányozva. Az újkor hadjárataiban ugyanis a harcz kivívása és a győzelem eldöntése főleg a gyalogság feladata lesz; ennek nem csak harczolni keilend, hanem a harczol eldön­teni is. Azért a gyalogság minden hadsereg főfegyvernemét képezi, és más fegyver­nemek irányában a legszámosabbnak kell lennie. Ezen tapasztalati elvnek megfelelőleg a hadsereg igazgatása a 8(1 gyalog-ezred mindegyikét 5 tábori zászlóaljjal 4 — 4 századdal, és I kiegészítő zászlóaljjal 5 század­dal képezte, melyek közül a 3 első tábori zászlóalj a mozgó, folyton fegyverben álló elemet képezi, mig a 4-ik és ö-ik zászlóaljnak békeidején csak keretei állanak fenn, melyek külön parancsnok alatt egyesítve, fegyvergyakorlatok t. i. a 3 első zászlóalj ujonczaik egy részének, továbbá azok szabadságosaik és tartalékosainak betanítása végett mindég a kiegészítő kerületben vannak elhelyezve. Béke idején a kiegészítési zászlóalj látja el a nyilvántartási ügyeket, és ,i tábori osztál­yok pót-készleteinek kezelését, s hasonlókép keretekben létezik a hadkegiészitési állomáson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom