Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1870 (Bécs, 1869)
Előadás
7 A hadügyministerium azon indokból, hogy a tőke ezen felette fontos czélra minél nagyobb legyen, a volt rendszer alapján újra felfogadott helyetteseknek, kik a kötött szerződést önkéntesen feloldani kívánják, ezt olykép megengedi, hogy csak a már kitöltött ujraszegődési szolgálati évekre eső tőke-részleteket kapják, fennmaradván nekik, vagy az uj rendszer szerint évről évre tovább szolgálni, vagy a hadseregi szolgálatból kilépni. Tekintettel a fennálló törvényre, mely által a sorhad s ezzel a tettleges szolgálati idő is három évre leszállitatott, a hadseregre nézve életkérdéssé vált az, hogy haszon- vehető altisztek elegendő számban a tettleges szolgálati időnek önkéntes meghosszabbítására legyenek indítva, mi csak úgy lehetséges, ha ezen altisztek anyagi állapota az önkéntes szolgálat idejére megfelelőleg javittatik, s nekik meghatározott szolgálati évek után közszolgálatbani ellátás (t. ez. 38. §.) esetlegesen elegendő rokkant-ellátás (t. ez. 55. §, a magyarban 56. §.) tényleg nyujtatik. Mig a két utóbbi tekintetben részletes törvények létesittetnek, az első feltétel a helyettesítési alap által teljesítendő a nélkül, hogy ezen czélra eléggé terhelt adózók vétetnek igénybe, s e szerint az alap fenntartása is valóban ez utóbbiak érdékeben fekszik. Az alaptőkének vagy a kamatoknak más czélra való fordítása tehát a legfelsőbb helyen jóváhagyott alapszabályokban ütközne. A hadügyministerium továbbá igen könnyen bebizonyíthatná azt, hogy a helyettesítési alap azon nyolez év alatt, melyek óta kezelése alatt áll, daczára annak, hogy a hadsereg és a hadi tengerészet javára kiterjedett mérvben használtatott, sikeresen fejlődött ki s hogy ezen kezelés eszközöltetett a nélkül, hogy a hadügyministerium személyzeti létszámában nevezetes növekedésre szükség lett volna. Ezen tényekre alapulva azon nézetben van a hadügyministerium, hogy a helyettesítési alapnak jövőben is részéről történendő kezelése ellen nehézség annál kevésbé foroghat fen, minthogy az alapszabályok szerint az alap-kezelés megvizsgáltatása a politikai központi hatóságok, a pénzügy- és hadügyministerium, valamint a közös főszámszék tagjaiból álló vegyes bizottmány által gyakoroltatok. Ezen bizottmány, melyben a hadügyministeri előadó, kinek ügyköréhez a helyettesítési alap tartozik, szavazási joggal nem bir, — az évi számadásokat s az evvel összefüggő a tőkeösszegről sa helyettesek létszámáról szóló kimutatásokat egy szóval az alap- vagyon szabályszerű kezelését átvizsgálván, javaslatait külön bizottmányi jegyzőkönyvben terjeszti a hadiministerium elé melytől ezen jegyzőkönyv az illető központi hatóságokkal betekintés végett közöltetik. Az illető jegyzőkönyvek kimutatják azt, hogy a helyettesítési alap mindenkor minden részben igen czélszerüen kezeltetett. B. Átnézeti kimutatás a közös hadügyministerium kezelése alatt levő egyéb alapokról. a) Az átalános rokkant-alap. Ezen alap az annak idején a rokkant-intézet tulajdonához tartozott-kötvényekből létesitetett s az egész 4,737.978 frt. 40'/2 krnyi törzs-vágyon 1783-ik évben a rok- kant-főhivata! részéről az akkor életbe léptetett letéteményi közigazgatásnak átadatott. Ezen összegben nem csak háramlandóságok, melyek az átalános rokkant-alap javára természeténél fogva rokkantak elhelyezése s fenntartása czéljából kamatoztatnak, hanem számos alapítványok is léteznek, melyek legtöbbnyire maghatározott czélra szentelve vannak. Jelenleg ezen alap tőkéje áll 85.912 frt. 10*/8 kr. váltóban, 3.975.948 frt. 433/s kr. pengőben, 3,030.155 frt. 83 kr. osztrák értékben, 334.967frt. 77s/10 krnyi évi kamatot jövedelmező kötvényekből. Ezen jövedelem minden évben az abból fizetendő évi hagyományok, valamint az illető adó levonása után a költségvetésben kimutattatok, mint állandó tétel azon átalános saját bevételek közt, melyeknek közvetlen beszedése a katonai közigazgatásra van bízva
