Evangélikus gimnázium és előkészítő tanfolyam, Orosháza, 1942

való tekintet nélkül a magyar észjárás- és gondolkodásmód, Sajátos magyar érzelemvilág formáit kifejező, az idegen hatásokat csak a magyar életérdek romlatlan ösztönű szűrőjén át felvevő kultúra hassa lát, formálja a nemzet széles rétegeit- Ez 'hozza helyre a beteg kificamodásokat, tegye újra ösztönös magyar- ságúvá a minden Idegen hatást, divatot és eszméket össze-visísza, — nem számolva sem lelki, sem anyagi válósággal, sem magyar múlttal, sem magyar jövővel — átvevő egyéneik s tömegek látásátFélreértés elkerülése végett meg kell állapítanunk, nem azt jelenti a magyar lelkialkat tisztaságának féltése, hogy ne tanuljunk a külföldtől. Sőt igenis tanuljunk) minél többet- Azonban meggyőződésünk: minden átvétel, tanulás akkor jelent csak áldást, ha általa magyarságunkból semmit sem veszítünk, sőt magyarságunk megtermékenyül, felfrissül hatására, ösztönzést nyer, és az átvett eszmék, minták beilleszkednek a sajátosan magyar jellegű célok és formák egységébe. Európaiság és mély magyarság nem ellentétesek egymással. A legnagyobb magyar szellemek példája bizonyítja ezt. Az igazság az, hogy európaiságunk magaslatára való emelkedésünk is csak magyarságunk mélységében való élésünkkel lehetséges. Ez számunkra a termékeny humusz. Ebben gyökerezve, ebből erőt merítve lehet mélygyökerű, sajátosan magyar jellegű kultúránk, e nélkül nincs igazi, termő magyar kulturális élet.

E következtetések elvezetnek bennünket annak felisméré- séhez: a magyarság lelki egysége megteremtésének előfeltétele a magyarság kulturális egysége megteremtése. Hiábavaló tehát egyrészről bármilyen hangos hirdetése az egyetértés, az egyséjg szükségességének, — a politika ezt tisztán el nem végezheti, külső körülmények ehhez teljesen el nem vezethetnek — ha másrészről elmarad a magyarság kultúrális egysége mejgteremtése. Az egység látszatában való élés, a mellett veszedelmes önáltatás azt hinni, pusztán Iszavakra megszületik a magyarság lelki egysélge. Pillanatnyi elérzéketnyedéseimikből, önámításainkból a való élet díszharmóniája sokszor keserves ébredéssel térít magunkhoz.

A magyarság kultúrális egysége kérdése a magyar kultúra, az egész magyar művelődés megszervezésének kérdéséhez vezet el bennünket. E megszervezés kérdésének mindem részlete kívül esik e fejtegetések körén. Hivatott kuH úrpolitiklusaink, magy nevlőink mindmáig szép számban kifejezésre juttatták ezzel kapcsolatban elgondolásaikat. Kultúrális intézményeink összessége, vagy valamely része feladatainak pontos megállapítására, e feladatoknak eszközök és módok által megadott megjelölésére gondolok. Elsősorban a középiskolára., különösképpen a gimnáziumra háruló feladatokkal foglalkozom a magyar kultúra egységének, ezen keresztül a magyarság lelki egységének megteremtése szempontjából. Mellőznöm kell egyéb intézmények munkájának az utóbb jelzett szempontból való méltatását- Sem a hely, sem a kérdés jel'ege és terjedelme nem nyújt teret ezeknek tárgyalására,