Evangélikus gimnázium és előkészítő tanfolyam, Orosháza, 1940
20 szellemi forradalom volt; a szellem síkján vérontás és durvaság nélkül ment végbe ; a szellem emberei, fiatal írók és költők, ifjú egyetemi hallgatók csinálfák a szabadság és a nép nevében. A későbbi nemzedékek a szabadságeszme tündöklő glóriájába öltöztették ezt a márciusi ifjúságot, de közben nem sokat gondoltak azoknak sorsával, akiknek ez az ifjúság a szabadságot elsősorban kérte : a föld népével, a magyar parasztsággal. Tulaidonképen ugyanaz történt a néppel, is mint a szabadság eszméjével. Minél ragvogóbb, mirél eszményibb színben igyekeztek feltüntetni mindkettőt, ígv védekeztek a kiábrándító valóság ellen. A nép divatban volt. különösen az irodalomban; külön színházat emeltek a népszínmű számára : itt pompás magyar ruhába öltözött, táncoló, daloló álparasztokban gyönyörködtek, és elhitették magukkal, hogy a magvar falu élete a valóságban is ilyen gondtalan. Pedig a valóság egészen más volt. Miközben minden jött-ment nagyszerű életlehetőségeket talált nálunk, magyar parasztok ezrei nem találták honjukat e hazában; egész falvak lakossága vándorolt ki Amerikába. Ebben kétségtelenül akkori — nagyrészt idegen eredetű — vezető- és középosztályunk a bűnös. A falvak ijesztő pusztulása azonban ma is tovább tart. különösen a Dunántúl, ahol sok a nagybirtok. Ma a kivándorlás helvett az egvke pusztít. Ezt a szörnyű bajt most még ijesztőbbnek látjuk, mert a föld- mívelő népről közben kiderült, hogv a magyarságnak egyetlen szilárd pillére, hiszen sem jelentős polgárságunk, sem nemességünk, sem életerős munkásosztályunk nincsen. A parasztságban tehát magyarságunkat kell megmentenünk a jövő századok számára. Ha a földmivelő nép helyzetét erősítjük, magyarságunkat erősítjük meg általa. A régi trianoni határok közé szorult magyarságból körülbelül 3 millió élt zsellér vagy gazdasági cseléd sorsban, tehát majdnem minden harmadik magyar anyanyelvű ember. Aki fogalmat akar magának alkotni sorsukról, olvassa el Illyés Gyula könyvét a Paszták népéről. Ezeknek az embereknek szörnyű helyzetén csak sürgős telepítéssel lehet seg:teni. Az egyke veszedelmét is csak akkor lehet megszüntetni, ha megszüntetjük az okát. Kétségtelen, hogy az egyke ma már nem csak a földhiány miatt terjed ; 20-30 sőt 100 holdas gazdák közt is, dívik itt Orosházán is ; ma már szokás és erkölcs. Indító oka azonban a rossz gazdasági -és egészségi viszonyok a föld elaprózódásától, a szegénységtől való félelem volt. Magától kínálkozik, hogy a mentésnek is első teen-
