Evangélikus gimnázium és előkészítő tanfolyam, Orosháza, 1940

13 földrajzi helyzet és más végzetes körülmények ideig-óráig vagy akár véglegesen is oda'kényszerítettek az Erdéllyel ellentétes táborba. A Habsburg-házra támaszkodó ellenreformáció ve­zéralakja, Pázmány Péter, Erdély függetlenségét egyetemes magyar érdeknek tartja.* Tanítványa, vagy ha tetszik, nevelt fia, Zrínyi, a költő és hadvezér, aki magyarsága miatt a nagy arányok közt háttérbe szorul, Erdély elbukásában a magyar­ság vesztét siratja. Az ő testvérének a leánya volt Zrínyi Ilo­na, akinek a fia, a mélységesen val'ásos katolikus fejedelem, szabadságharcának a megindításával az erdélyi hagyományt ismeri el az egész magyarság tisztán megőrzött lelkiismereté­nek. A Pázmány, Zrínyi és Rákóczi (csupa katolikus) nevek­nek ez a tényleges történelmi kapcsolata, a rajtuk keresztül megszakítás nélkül húzható egyenes vonal az erdélyi hagyo­mány felé mutat, melyben a felekezeti elfogultság és egyéb különbségek ellenére is találkoztak a legnagyobb magyarok. És azóta is a magyarság felemelésére irányuló minden tiszta gondolat, minden magyar szellemi és politikai mozgalom végső kifejlésében az erdélyi hagyományokhoz érkezett el. A nagy irodalmi agitátor, Bessenyei György, még Mária Teréziát di­csőíti, de a kifejlődő magyar irodalom szükségképpen vezetett Csokonaín, Berzsenyin, a két Kisfaludyn és Vörösmartyn át Petőfi politikai költészetéhez. És attól kezdve, hogy Széchenyi ezt az irodalmi mozgalmat a társadalmi és politikai fejlődés útjára is átterelte, annak ezen az úton is 48-hoz kellett jut­nia, előbb vagy utóbb. Legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy hogy lett volna jobb: előbb-e vagy utóbb ? Csakhogy a tör- ténélmi események időpontját nem a későbbi korok történet­írói tűzik ki. És bármennyire megokolt is itt a magyar szal­maláng emlegetése, az bizonyos, hogy Széchenyi reformkora 48-ban bontakozott ki, 67-ben csak nyakát szegték, ma pedig átfestették és takaróznak vele. Bármilyen sokat beszélünk is manapság az erdélyi lélek­ről, ennek igaz megértetése az egész nemzettel nem lesz köny- nyű dolog. Valószínűleg sok szenvedésen és nehéz harcokon át vezet odáig az út. De az erdélyi lélek ilyen szenvedések­ben megedzett, harcias lélek. Van Nyírő Józsefnek egy elbe­széléskötete : a Havasok Könyve. Érdekfeszítő történetekben és leírásokban mutatja be a sötét erdők rejtett életét és az * V, ö. Pázmány levelezését I, Rákóczi György, erdélyi fejedelemmel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom