Evangélikus gimnázium és előkészítő tanfolyam, Orosháza, 1939

4 17 tében az első felvonás végén „mint vihar“ ragadják tova Csongort a vágyai („mint vihar ragadnak Őt óhajtó vágyaim"). Azzal a szimbolikus tettével, hogy a gonoszt szabadjára en­gedi a fa titkának tudásáért, Csongor tulajdonképpen már el is játszotta a pubertás álomédenét, bár ő maga még ártat­lan, mert a szerelem érzéki oldalát kizárni igyekszik életé­ből : ezt szimbolizálja Mirigy elűzése a tündérfa alól („— ha még e szent helyen Itt talállak eltemetlek"), továbbá Mirigy leányának megevése is a manók által, akik az ember ösztön­életének megtestesítői a drámában. A serdülő egészséges ösz- töniségével ekkor még a szerelem földi oldalának teljes el­fojtására törekszik, A szerelem földi oldalának kikapcsolása miatt a szerelem földi képviselői, Balga és Ilma természetesen nem kerülhetnek össze egymással az első felvonásban, mert így szimbolikusan a legföldiesebb nő is tündérré változik ; az erotika tudatosodása viszont a tiszta eroszt: Csongor és Tün­de álomboldogságát is megmérgezi. Az ártatlan gyermekkor álmaiból való felébredés nem­csak a pubertás álomédenének elvesztésével jár, hanem az örök Ádám tragédiáját is elindítja : Madách Ádámja nyomban a lényében rejlő kettősségről panaszkodik a paradicsom el­vesztése után, Csongor mellett pedig megjelenik szimboliku­san Balga: a lelki ember eszményített énjének torzított földi mása a valóság felől nézve : élhetetlen, Szegény földhöz ragadt fiú Kit még az ág is húz, a gyáva szív Kit a leány is megcsal, a bolond — aki halni sem tud, mert mikor a csalfa leány miatt felköti magát az ágra, leszakad a madzag: így pottyan szimboliku­san az égből a földre Balga képében az álmai egéből ki­csöppent Csongor mellé egy „ágról-szakadt" senki. Aki isme­ri a Börzsönyből távozó fiatal Vörösmarty kétségbeesett le­veleit, vagy csak a Széplak beli búcsúlevelet olvassa, az nyom­ban rádöbben e szubjektív szimbolika értelmére. A reális életre való ráébredést jelzi a második felvonás elején a három vándor megjelenése is: a „tévedésnek hármas úta“ a földi boldogságkeresés három főirányát szimbolizálja, a pénz, a hatalom és a tudás emberével. Mellettük Csongor és Balga, a balga szerelem megszállottjai, akik Tündérhonba vá­gyakoznak. Mindegyik azt hiszi magáról, hogy neki áll a világ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom