Evangélikus gimnázium, Orosháza, 1937

29 a község nem zárkózik el a kulturális törekvések támogatása elől: a javaslatot elfogadja. Csizmadia András, országgyűlési képviselő, képviselőtestületi tag, beszédében az ősök hithüségét állította kö­vetendő példaképül a mai nemzedék elé; továbbá hangsúlyozta, hogy ma már minden magyar gazdának magasabb műveltségre kell törekednie: ezért a javaslatot elfogadja. Hézer Béla megemlíti,, hogy evangélikus gimnáziumaink mindenkor hivatásuk magas­latán állottak: ezért általános nemzeti, művelődési szempontból is ajánlja a javaslatot elfogadásra. E felszólalások után az egyházi képviselőtestület a javaslatot teljes egészében egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Mikor elnök ur ő nagyméltősága ezt az egyhangúlag hozott, korszakalkotó határozatot kihirdette: abban a pillanatban déli harangszóra meg- kondultak az orosházi ev. templom harangjai... A fentebb teljes egészében leközölt határozati javaslat igy az Ev. Egyházközség határozatává lévén, intézetünk keresztleve­lének, alapitő okiratának kell azt tekintenünk. Az a'apitó levélből nyilvánvaló, hogy az orosházi Ev. Egyház- község a gimnázium alapítással a kegyelet adóját óhajtja leróni az egyházi- és politikai község-alapitó ősök iránt. Falualapitó elődeink ugyanis a XVIII. század derekán Zala megyében Zomba községben laktak s mivel ott ev. vallásuk miatt egyre több zak­latást kellette lszenvedniök, 1744-ben szülőföldjüket otthagyva, fel­kerekedtek s Békésmegyében, akkor kietlen puszta térségen, te­remtettek maguknak kitartó, szorgalmas munkával új otthont, új községet: Orosházát. A Mindenható iránymutatását, égi sugallatát kell abban lát­nunk, hogy a kétszáz éve élt községalapitó ősök emlékét gim­názium-alapítással örökíti meg a mai kor hálás kegyelete. Legyen iskola, mely az ősökhöz hithüségben, hazaszeretetben méltó, mun­kás, müveit utódokat nevel. A történeti hűség megkövetel', hogy néhány szóval meg­említsem a gimnázium-alapítás előzményeit is. Az imént vázolt egyházi képviselőtestületi gyűlésnek oly felemelő lelkesedéssel hozott határozata nem pillanatnyi hevület eredménye volt. Régen élt már Orosháza közönsége tudatában a gimnázium létesítésének a vágya. — A világháborút követő összeomlás után az elcsatolt Felvidék egyik ev. gimnáziumát szerette volna Evangélikus Egy­házközségünk Orosházán megtelepiteni, de az akkori lakásínség közepette nem tudott neki hajlékot szerezni. — 1933-ban Musulin Béla és néhány állástalan fiatal tanártársa gimnáziumi előkészítő tanfolyamot nyitott Orosházán, melynek növendékei (fiuk és le­ányok) két évig Mezőtúron, majd a nagyméltóságu VKM. 38,485 —1935. V. 1. sz. rendelete értelmében a Szarvasi Ev. Gimnázi­umban tartoztak magánvizsgálatot tenni. — Dr. Lányi Márton, a békési evangélikus egyházmegye felügyelője, az egyházmegyei gyűlésen hangoztatja az Orosházán létesítendő ev. gimnázium szükségességét; az orosházi Ev. Egyházközség képviselőtestii-

Next

/
Oldalképek
Tartalom