Evangélikus gimnázium, Orosháza, 1937
39 s módszertani és neveléstani megbeszéléseket tartott. A tanárok is szorgalmasan látogatták egymás óráit, hogy a koncentrációt és az egységes nevelő és alkotó eljárást minél jobban biztosítsák, így azután a tanítás és nevelés fokozatosan javulva zökkenő nélkül haladt az iskolai év végéig. 3. Értekezletek. Az igazgató szept. 7-én foglalta el hivatalát. E napon volt az első (alakuló) értekezlet. Ekkor állapítottuk meg a tantárgyfelosztást, az órarendet, tankönyvjegyzéket. Megkapták a tanárok a felvilágosító utasításokat a tanmenet és az óraterv készítéséhez. A tanév folyamán azután a Rendtartásban előirt értekezleteket kellő időben megtartottuk. Ezeken kívül — főként a tanév elején — sokszor tartottunk módszeres megbeszéléseket, hogy tanítás, erkölcsi nevelés, szakkifejezés (terminológia), számonkérés, dolgozatírás és javítás, tanulókkal és szülőkkel való érintkezés, majd könyv- és szertári beszerzések, társadalmi szereplés stb. stb. tekintetében egységesen, céltudatosan járjon el a testület minden tagja. Minderre nemcsak azért volt szükség, mert mind a bégy tanár fiatalember, hanem főként azért is, hogy mindjárt első megindulásunkkal megalapozzuk azt az ev. és magyar lelkiségéi közszellemet, mely majdan, mint patinás hagyomány mindenkor jellemző kifejezése kell, hogy legyen iskolánk keresztyén, magyar világnézetének. Külön megemlítendő, iskolánk jövőjére kiható fontos értekezletünk volt 1938. január 29-én. Ezen az értekezleten tárta elénk az állami főfelügyelet gyakorlására kiküldött Buday Géza tanügyi főtanácsos, a szegedi Tanker. Kir. Főigazgatóság középiskolai szakelőadója, azokat a tapasztalatait, melyeket jánuár 27. és 28. napjain végzett ellenőrző látogatása alkalmával szerzett. ((Bővebben lásd a »Hivatalos látogatások« c. alatt.) 4. /aüáserkölcsi és hazafias nevelés. Iskolai ünnepélyek, kirándulások. A valláserkölcsi nevelés alapjait elsősorban a vallásiam órák adták meg. Az összes hitoktatók buzgón foglalkoztak növendékeikkel. Javaslatomra az evangelizációs napot, csendes napot, lelkigyakorlatot, egyugyanazon napon tartották meg, mégpedig a leányok számára március 26-án, a fiuk számára április elsején. Így azután a vallásos kötelmek teljesítése sem a tanításban nem okozott az egyik, vagy másik íeiekezet távolléte miatt fennakadást, sem a más valláshoz való tartozás észrevételére nem szolgált alkalmuk Ugyanilyen szer. pontból volt üdvös az is, hogy minden vallás hittanórája az iskola helyiségeiben volt megtartható. Az erkölcsi alap megteremtésének hathatós támogatói voltak az osztályfőnöki órák is. Ezeken az órákon a közvetlen érintkezés, a meghitt társalgás folyamán őszintén kitárult tanára előtt a kis tanítvány lelki világa, a jók mellett előkerültek az irtandó rossztulajdonságok is és sok kedvező alkalom kínálkozott a nevelőnek, hogy tanítványa jellemét, világnézetét az óhajtott vallásos, hazafias irányba vezesse, fejlessze.
