Evangélikus gimnázium, Orosháza, 1937
lí következik, 30 dinasztiába beosztva. Egyiptom történelmét három főkorszakra osztják. A régi birodalom Menes király uralkodásával kezdődik. Kr. e. 3300 körül. Belső küzdelmek után a Ke. előtti 2. évezredben volt Egyiptom második virágzása a középső birodalom és a 2. évezred végén Kr. előtt 950-ig terjedt az uj birodalom. III. Ramses volt az utolsó nagy fáraó. Utána a líbiaiak, ethiópok, perzsák hódították meg az országot, akik után Nagy Sándor következett. Ekkor már a görög kultúra vonult be a fáraók földjére. Az egyiptomi kultúra nem volt olyan sokáig rejtve előttünk, mint az asszír és a babyloni. A hatalmas piramisok, melyek a régi birodalom korszakában épültei: meg voltak rakva különös jelekkel és a talált papirusztekercsek is őrizték a régen megszűnt kultúra emlékét. A hieroglifa irás a kép, szótag és betűírásnak egy sajátságos keveréke. Eredetileg ugyanis az érzékelhető tárgyakat a képükkel jelölték, elvont fogalmak jelölésére pedig olyan tárgyak képét használták, melyek az illető elvont fogalommal valamiképen össze- függöttek. A menni igét pl. két haladó láb jelentette. Később elvont fogalmakat olyan konkrét tárgyak rajza ábrázolt, amelyek ugyan semmi összefüggésben nem voltak az illető absztrakt fogalommal, amelynek szava azonban véletlenül ugyanazokat a mássalhangzókat tartalmazta. Ezt az elvet sok szóra alkalmazva végre előállott egy fonetikus szótagírás és hasonlóképen keletkezett a rövid szavak jeleiből egy sajátságos mássalhangzóirás. így az egyiptomiak a betűírás feltalálói. A fentebb leirt Írásmód azonban félreértésekre ad alkalmat azért a kétes szavak jele mellé magyarázó képeket függesztettek, amelyek a régi képírás maradványai. Sokáig azért nem tudták a hieroglifákat megfejteni, mert tiszta képírásnak tartották őket. Mivel a hieroglifákat nem kemény anyagra, hanem papiruszra írták, tehát kerekebb formákat vettek fel, mint az ékirás betűi. A hétköznapi használatban különböző rövidítéseket használtak és igy jött létre Kr. e. 2500 körül az u. n. hieratikus irás, amely úgy viszonylik a hieroglifákhoz, mint a mi kézírásunk a nyomtatott szöveghez. A hieratikus írásból keletkezett további rövidítésekkel és betüösszevonásokkal a népirás, amelyet a görög-római időkben használtak. Diocleciánus ideje után elnyomta ezt az u. n. kopt irás, amely kevés jel kivételével görög és a magánhangzókat is jelöli Először azt a hieroglifát sí ikerült megfejteni, amelyet Napoleon egyiptomi hadjárata idejében Rozettánál találtak. A megfejtés dicsősége Champollion francia tudóst illeti és ma az egyiptomi nyelvnek teljes nyelvtana ismeretes. A rozettai kőtáblán három irás volt. Az első hieroglifákkal, a második népirással és a harmadik görögül. Az utóbbi a memphisi papoknak egy határozatát tartalmazza azzál a pá- ranccsal, hogy szent írással, népii ássál és görögül legyen megörökítve. Az Írásuknak megfelelően a számirásuk is az idők folyamán 3 féle volt: hieroglifikus és népies. Mindhárom tiszta tizes szám
