Gimnáziumi előkészítő tanfolyam, Orosháza, 1934
A latin nyelv és irodalom tanításának fontossága. Irta : Dr. Pápay Antal. A gimnázium és reálgimnázium generális tárgyát sokan nem nézik azzal a megértéssel, amelyet megérdemel. E kis cikkemnek az a célja, hogy a sok félreértést, amely e tárgy körül támadt, segítse eloszlatni. Mielőtt magáról a latin nyelv tanításának fontosságáról szólnánk, nem lesz felesleges ál'alában a középiskolákról ejteni néhány szót. Igen sokan nincsenek tisztában a középiskola fogalmával. Általános a közhit, hogy minden olyan iskola, melybe az elemi iskola negyedik osztályának bizonyítványával lehet beiratkozni, középiskola. Az 1924. évi középiskolai törvény azonban világosan kimondja, hogy középiskolák csakis a gimnázium, reálgimnázium, reáliskola, lánygimnázium és lányliceum. Az 1933. évi XI. t c. szeiint pedig az egységes középiskola neve gimnázium. A többi iskolafajták tehát, mint a polgári, felsőkereskedelmi, felső- mezőgazdasági iskolák, valamint a tanítóképző intézetek nem középiskolák, hanem középfokú illetve szakiskolák. Felmerül most az a kérdés, mi a különbség a két kategória, középiskola és középfokú iskola között. A különbség az, hogy mig a középiskola minél mélyebb és szélesebb körű általános műveltség nyújtására törekszik, addig a középfokú iskola szerényebb igényű, megelégszik a műveltség elemeinek kevésbbé részletes, kevésbbé alapos ismertetésével és ezzel egyidejűleg bizonyos irányban igyekszik kiképezni tanulóit. A középiskola céljai közé azonban az 1924. évi középiskolai törvény még más valami! is sorol, nevezetesen az egyetemre és főiskolára való előkészítést A törvény eme megállapítása azonban napjainkban már il~ luzóriussá vált egyrészt azáltal, hogy az egyetem kapui sokak előtt bezárultak a hallgatók létszámának korlátozásával, másrészt pedig sokan rrein is akarnak egyetemi tanulmányokat folytatni, miután látják, hogy amúgy is rengeteg a diplomás ember. Marad tehát a középiskola fő céljának az általános és minél alaposabb műveltség nyújtása. Éppen e pontban éri a középiskolát a legtöbb támadás. Egyesek azzal érvelnek, hogy nincs szükség arra a ren- geteg görögre, latinra, matematikára és sok egyébre, amit a középiskolában tanítanak. Azt mondják, hogy olyan dolgokat kellene tanítani, amiknek a diák az életben is hasznát veheti. Régi igazság azonban az, hogy iskolában gyakorlati dolgokat ne-
