Vízrajzi Évkönyv 100., 1995 (Budapest, 1996)
Tartalomjegyzék
mát mérték. Mindkettő hozama kisebb volt, mint a megelőző évben, annak ellenére, hogy az évi csapadékmennyiség az előző évi 512 mm-ről 606 mm-re növekedett. A Karancs-Medves-hegységben a megelőző évinél nagyobb csapadékmennyiség ellenére a somos- kújfalui Falu-forrás évi átlagos hozama mintegy a kétharmadára csökkent. A Bükk-hegység északi részén mind az öt mért forrás 1995. évi átlagos vízhozama nagyobb volt, mint a megelőző évben. A nagyvisnyói Nagy völgyi-patak forrásának hozama csaknem a háromszorosára, a Bánvölgyi- patak forrásának évi átlagos hozama csaknem a kétszeresére, a Barócvölgyi-patak forrásáé több, mint a kétszeresére növekedett és növekedett a mályinkai Má- ria-forrás, valamint a varbói Harica-völgyi forrás évi átlagos hozama is. A Bükk-hegység északi részére 1995- ben hullott csapadék mennyisége a megelőző évi 508 mm-röl 857 mm-re nőtt meg. Az 1995. évi átlagos forráshozamok a Bükk-hegység nyugati részén is meghaladták a megelőző évi értékeket. A szilvásváradi Szikla-forrás hozama csaknem 30%- kal, a Szalajka-forrásé csaknem a kétszeresére, a nosz- vaji Síkfokút-forrásé csaknem a kétszeresére, a Forró- kút-forrásé több, mint a négyszeresére növekedett. Az 1995. évben a területre hullott csapadék mennyisége a megelőző évi 565 mm-ről 870 mm-re emelkedett. A Bükk-hegység déli részén mért öt forrás közül csak a sályi Vízfő-forrás évi átlagos hozama csökkent az előző évi értéknek több, mint a 80%-ára, a kácsi források évi átlagos hozamai kisebb-nagyobb mértékben növekedtek. Ugyancsak növekedett az előző évihez viszonyítva a területre hullott csapadék mennyisége is. A Bükk-hegység keleti részén annak ellenére nem volt általános jelenség a forráshozamok növekedése, hogy az 1995. évi csapadékmennyiségek területi átlagértéke az előző évi 524 mm-röl 714 mm-re emelkedett. Csökkent a miskolci Garadna-forrás és az Eszperantóforrás 1995. évi átlagos vízhozama az előző évi hozamhoz képest, de növekedett a Jávorkút-, a Margit-1, a Margit-II, a Soltészkerti-, valamint a Királykút forrás, továbbá a Pénzpataki víznyelőt tápláló patak és a Rej- tek-forrás évi átlagos hozama. 1995-ben az évi csapadékmennyiség az Aggteleki karszton is számottevően nagyobb volt, mint a megelőző évben; 554 mm-röl 682 mm-re növekedett. Ez az érték a sokévi átlagot, a 623 mm-t is meghaladta. Ennek következtében a területen egy forrás, a szögligeti Melegvíz-forrás kivételével valamennyi forrás (többek között a Nagytohonya-, a Kistohonya-, a Lófej-, a Kom- lós-, a Jósva-forrás) vízhozama mintegy a másfélszeresére növekedett. A Melegvíz-forrás 1995. évi átlagos hozama az előző évi 2,6 1/s-ról 2,3 1/s-ra csökkent. Minthogy azonban közel van a Csörgő-forráshoz, amelynek vizét 1990 óta vízellátás céljára hasznosítják, lehetséges, hogy a két forrás egymással kapcsolatban van és vizük egy része a vízkivételen át folyik el és ezért az 1995. évi 2,3 1/s csak a maradék vízhozam. A Zempléni-hegységben mért öt forrás közül csak az abaújvári Aranyos-forrás hozama növekedett meg 1995-ben, de ez a növekedés is csak kismértékű volt, az előző évi 0,34 1/s-ról 0,37 1/s-ra. A füzén Kannabérci- forrás, a kékedi Mátyás-forrás, a füzérkomlósi Fürdőforrás és a telkibányai Hét-forrás 1995. évi átlagos vízhozama annak ellenére kisebb volt az előző évinél, hogy az 1995. évi csapadék területi átlagértéke az 1994. évi 486 mm-röl 589 mm-re növekedett. A források vízhozamváltozásainak még számos kérdése tisztázatlan. Várható, hogy a jó minőségű forrásvízre a jövőben, az ivóvízellátási igények növekedése következtében egyre inkább szükség lesz. Ezért mielőbb el kell végezni azokat a kutatásokat, amelyekre a forrásokkal kapcsolatos hidrológiai feladatok megoldásához szükségünk van és biztosítani kell vizeik minőségének megfelelő hatékonyságú védelmét.- 102-
