Vízrajzi Évkönyv 100., 1995 (Budapest, 1996)

Tartalomjegyzék

Az 1995. évben a Tisza mellékfolyóin is több jelentős árhullám vonult le. Közülük a legjelentősebbek a decemberben bekövetkezett árvizek voltak. A Szamos 1995. évi legmagasabb, Csengéméi 622 cm tetőzési magasságú árhulláma alacsonyabb volt a csengeri szelvényben ezideig mért legmagasabb, 902 cm-es vízállásnál. A csengeri szakaszon 1995-ben átfolyt legnagyobb vízhozam 1190 m3/s volt. A legalacsonyabb vízszín Csengéméi 1995-ben—57 cm volt. Akkor 31 m3/s vízhozam folyt le a csengeri szakaszon. Jelentősek voltak az 1995. év végén a Túr és a Kraszna árhullámai is. Az árhullámok kiváltó oka a számottevő mennyiségű csapadék, valamint a viszonylag nagy lefolyási tényező volt. Ezeknek és a többi felsőtiszai árhullámoknak az alakulását is helyüktől és kezelési módjuktól függően számottevő mértékben befolyásolhatják a vízgyűjtőterület egyes vízfolyásain levő tározók is. December végi-január eleji árhullám a Felső-Tisza vízgyűjtőterületén az utóbbi években többször (1979-ben, 1985-ben, 1993-ban) előfordult, egyes években a területen helyenként (a külföldi területrészeken) számottevő pusztítást okozva. Magyar területen a hazai vízügyi szolgálat—elsősorban a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság — munkájának köszönhetően nagyobb károk nem voltak.

A Bodrogon 1995-ben több árhulám vonult le. Közülük a legmagasabb a február végén—március elején lefolyt volt. Felsőbereckinél a 606 cm-es tetőzés 140 cm- rel alacsonyabb volt, mint az eddig (1980. 07. 28-án) mért legmagasabb vízszín. A tetőzéskor Felsőbereckinél 388 m3/s folyt le. A folyó 1995. évi legalacsonyabb vízállása Felsőbereckinél 181 cm, legkisebb vízhozama 15,9 m3/s volt. A Felsőbereckinél ezideig (1946. 10. 02- án) mért legalacsonyabb vízállás 14 cm. A folyó alsó szakaszának vízjárását a tiszalöki duzzasztó befolyásolja.

A Sajón az április—június hónapokban vonultak le árhullámok. Közülük a legmagasabb a júniusi volt. Ennek felsözsolcai 425 cm-es tetőzése 87 cm-rel volt alacsonyabb a Felsőzsolcánál eddig (1974. 10. 24-én) mért legmagasabb, 512 cm-es vízállásnál. A felsözsolcai szelvényen 1995-ben átfolyt legnagyobb vízhozam 318 m3/s volt. Az 1995. évi legalacsonyabb vízállás Felsőzsolcánál 5 cm, az eddig mért legalacsonyabb —13 cm.

A felsözsolcai, 1995. évi legkisebb vízhozam 5,67 m7s volt.

AHernád 1995. évi árhullámai közül Hidasnémetinél a júniusi, 173 cm-es tetőzésü, 175 m3/s vízhozamú volt a legmagasabb. A Hidasnémetinél ezideig mért legmagasabb vízállás az 1948. 06. 09-i 410 cm volt. Az 1995. évben mért legalacsonyabb vízállás Hidasnémetinél —88 cm, az ezideig (1994. 09. 26-án) mért legalacsonyabb vízállás-87 cm volt. Az 1995. évi legalacsonyabb vízállás idején 9,8 nr'/s folyt le Hidasnémetinél. A folyó vízmozgását a gibárti, a felsödobszai és a bocsi vízlépcső számottevően befolyásolja.

A Körösök lefolyási viszonyait a bökényi, a bé- késszentandrási, a körösladányi, a gyulavári és a békési duzzasztó jelentősen módosítja. Az 1995. évi legmagasabb vízállások a Körösökön december végén voltak. A hónap utolsó napjaiban a vízgyűjtőterületre helyenként 300 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék hullott, ennek következtében egyes szelvényekben a vízszintek megközelítették, sőt helyenként meghaladták a korábban mért legmagasabb vízállásokat. Az árvíz kártétel nélküli levezetése céljából a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság megnyitotta a mályvádi, valamint a mérgesi szükségtározót. Az Igazgatóság áldozatos és hozzáértő munkája következtében az árvíz a magyarországi szakaszon jelentősebb károkozás nélkül vonult le. Az árhullám lefelé haladva fokozatosan ellapult, Kunszent- mártonnál az 1995. évi legmagasabb vízszín 689 cm, az addig előfordultnál, az 1970. 06. 15-én mért 947 cm-nél 258 cm-rel alacsonyabb volt. Az árhullám tetőzésekor a kunszentmártoni szakaszon 518 m3/s folyt le. Az 1995. évi legalacsonyabb vízállás Kunszentmártonnál —113 cm volt, magasabb az addig (1946. 08. 24-én) mért legalacsonyabb, —240 cm-es vízállásnál. A kunszentmártoni, 1995. évi legkisebb vízhozam 20,9 m3/s volt.

A Maros makói szakaszán 1995-ben ugyancsak decembervégén volt a legmagasabb a vízállás; tetőző szintje 376 cm volt, számottevően elmaradva az addig (1970. 07. 10- én) mért legmagasabb, 625 cm-es vízállástól. Az árhullám tetőzésekor a makói szakaszon 908 m3/s vízhozam folyt le. A makói, 1995. évi legalacsonyabb vízállás-63 cm, a legkisebb vízhozam 76,1 m3/s volt.

A Balaton vízszintjét 1995-ben is & siófoki zsilippel szabályozták. A vízszín ingadozása az év folyamán П- hanynál 25 cm (135 cm), Keszthelynél 50 cm (162 cm), Balatonfűzfőnél 26 cm (173 cm) volt. (A zárójelben levő értékek az eddig mért legnagyobb vízsziningadozá- sok.) A Balatonénál jóval kisebb területű Velencei-tó vízszíne Agárdnál 1995-ben 133 cm és 157 cm között ingadozott. Az agárdi vízmércével eddig mért vízszintek két szélső értéke 63 cm és 226 cm volt.

Amint említettük, vízfolyásaink, állóvizeink hidrológiai jellemzőinek alakulását a természeti tényezők mellett emberi hatások is befolyásolják. Az emberi és a természeti tényezők sok esetben összefonódnak, nagyságukat, előfordulásuk lehetőségeit a vízgazdálkodási-96-