Vízrajzi Évkönyv 100., 1995 (Budapest, 1996)

Tartalomjegyzék

szág legmelegebb területe a Tisza-völgy déli része, va­lamint a hozzá csatlakozó Körös-völgy, továbbá Buda­pest környéke volt, az alacsonyabb hőmérsékleteket a Dunántúl nyugati területein és az északi országrészen mérték. A havi napfénytartam két szélső értéke a buda­pesti, a Központi Légkörfizikai Intézetben mért 376,1 óra és a Szombathelyen mért 283,5 óra volt. A havi leg­nagyobb csapadékösszeg a Budapesten mért 103,4 mm, a legkisebb a Túrkevén mért 0,1 mm volt. Az ország nagy területei júliusban 25 mm-nél kevesebb csapa­dékot kaptak. Augusztus első kétharmadában a napi középhőmér­sékletek országos átlaga a sokévi átlagtól számottevő mértékben nem tért el, a hónap utolsó harmadában né­hány napon át annál magasabb, az utolsó három napján annál alacsonyabb volt. Két szélső értéke a mezőhegyes! adatokból kiszámított 22,0 °C, valamint a Lentiben mért adatok alapján meghatározott 6,0 °C volt. A hónap fo­lyamán a legmagasabb léghőmérsékletet, 34,5 “C-t he­tedikén Makón, a legalacsonyabbat, 6,0 °C-t 31-én Len­tiben mérték. Az ország melegebb részei a délkeleti, a hűvösebbek az északi és a nyugati területei voltak. A ha­vi napfénytartam két szélső értéke a Pécsett mért 268,9 óra, valamint a Túrkevén mért 207,7 óra volt. A hónap folyamán a legtöbb csapadék, 160,3 mm Kaidon, a leg­kevesebb, 20,4 mm Mezőhegyesen hullott. A legszára­zabbak a délkeleti, a csapadékosabbak a nyugati és az északi területek voltak. Anapi középhőmérséklet országos átlaga szeptember elején és végén néhány napon át kissé alacsonyabb, kö­zepén magasabb volt a sokévi átlagnál, a hónap többi napjain a sokévi átlag körül ingadozott. A havi közép­hőmérséklet legmagasabb értékét, 16,7 “C-t a Siklóson, a legalacsonyabbat, 12,9 “C-t a Hárskúton mért adatok­ból számították ki. A legmagasabb hőmérsékletet, 32,0 “C-t szeptemberben 14-én Körösszakálon, a legalacso­nyabbat,—1,0 “C-t 30-án Hidasnémetiben mérték. A hő­mérséklet területi eloszlása nagyon változatos volt, a Duna-Tisza közének keleti, valamint a Tisza völgyének déli része és a Körösök völgye volt az ország melegebb területe. A havi napfénytartam két szélső értéke a Pak­son mért 183,1 óra, valamint a Sárospatakon mért 128,6 óra volt. A hónap folyamán a legtöbb eső, 200,6 mm Pécsett, a legkevesebb, 35,8 mm Debrecenben esett, a legkevesebb eső az ország keleti területein, a legtöbb a Dunántúl és a Duna völgyének, valamint a Duna-Tisza közének déli részén és a Tisza völgyének középső sza­kaszán hullott. Az október hónap legnagyobb része a sokévi átlagnál melegebb volt; csak a hónap elején, valamint 22. és 28. napja között volt alacsonyabb a napi középhőmérsékle­tek országos átlaga a sokévi átlagnál. A havi középhő­mérsékletek legnagyobb értékét, 13,5 “C-t a Tihanyban, a legkisebbet, 10,0 °C-t a Pátyodon mért adatokból szá­mították ki. A hónap folyamán a legmagasabb hőmér­sékletet, 27,2 °C-t 14-én Makón, a legalacsonyabbat,-6,2 °C-t 25-én Karcagon mérték. A legmelegebb az or­szág területének déli része volt, az alacsonyabb hőmér­sékleteket az északi területeken mérték. A havi napfény­tartam két szélső értéke a Pécsett mért 207,8 óra, vala­mint a Nagykanizsán mért 133,6 óra volt. A legtöbb eső, 13.8 mm Sárospatakon hullott, több állomáson pedig nem volt eső a hónap folyamán. Ilyen eső nélküli terü­letek voltak többek között a Dunántúlon, a Duna-Tisza közén és a Tisza mentén. Jelentősebb csapadék csak a déli területeken, valamint az északkeleti részen volt. A november hónap legnagyobb része a sokévi átlag­nál hidegebb volt; a napi középhőmérsékletek országos átlaga csak a hónap elején, közepén és végén volt ma­gasabb a sokévi átlagnál. A havi középhőmérséklet leg­magasabb értékét, 4,0 “C-t a Siklóson, a legalacsonyab­bat, 0,2 °C-t a Hárskúton mért adatokból számították ki. A havi legmagasabb hőmérsékletet, 17,5 “C-t 17-én Sik­lóson, a legalacsonyabbat, -14,0 “C-t 23-án Dunaújvá­rosban mérték. A magasabb hőmérsékleteket a Dunán­túlon, a Duna-Tisza közén és a Tiszántúl egy részén mérték, a hűvösebbek az ország északkeleti területei voltak. A napfénytartam két szélső értéke a Kékestetőn mért 74,3 óra, és a Veszprémben mért 27,6 óra volt. No­vemberben a legtöbb csapadékot, 100,8 mm-t Hárs­kúton, a legkevesebbet, 19,7 mm-t Szendrőládon mér­ték. A csapadék területi eloszlása a hónap folyamán na­gyon változatos volt. December első kétharmadában a napi középhőmér­sékletek országos átlaga a sokévi átlagértékek körül in­gadozott, azoktól csak kismértékben tért el. A harmadik harmad elején mintegy öt napon át azoknál magasabb, a hónap utolsó napjaiban azoknál alacsonyabb volt. A havi középhőmérsékletek legmagasabb értékét, 2,6 °C-t a Szigetváron, a legalacsonyabbat, -2,0 °C-t a Hárs­kúton mért adatok alapján határozták meg. A havi leg­magasabb hőmérsékletet, 17,0 “C-t 24-én Siklóson, a legalacsonyabbat,—20,0 ”C-t 29-én Tiszabecsen mérték. A magasabb hőmérsékleteket a délnyugati, valamint a délkeleti területeken, a Dunakanyarban .és a csatlakozó területeken mérték, a havi középhőmérséklet alacso­nyabb értékei a hegyvidéki területeket, az ország nyu­gati részét, a Duna-Tisza közét és az északkeleti terüle­teket jellemezték. A napfénytartam a Kékes tetőn mért 36.8 óra és a Szentgotthárdon mért 6,3 óra között inga­dozott. A hónap folyamán a legtöbb csapadékot, 160,8 mm-t Marcaliban, a legkevesebbet, 27,7 mm-t Szendrő­ládon mérték. A csapadékosabb területek a Dunántúl déli részén, a szárazabbak az északi részeken voltak. b. PÁROLGÁS Az 1995. év folyamán a szabad vízfelületről elpárol­gott víz mennyiségét a január-miárcius és a november- december hónapokra vonatkozóan a Meyer-képletből számították ki, az április-szeptember időszakban elpá­rolgott vízmennyiségeket „A” mintájú kádat alkalmaz­va mérték. Az év folyamán elpárolgott vízmennyiség-93-

Next

/
Oldalképek
Tartalom