Vízrajzi Évkönyv 99., 1994 (Budapest, 1995)
Tartalomjegyzék
1/s-ról 17,8 1/s-ra növekedett, a Meleg-strand forrásának hozama viszont 18,7 1/s-ról 17,0 Vs-га csökkent, a Hideg-fonás évi átlagos hozama pedig 24,5 1/s-ról 24,7 1/s-ra növekedett. A Bükk-hegység keleti részén levő ómassai Jávor- kút-foixás hozama 0,15 1/s-ról 0,11 1/s-ra, a bükkszent- kereszti Rejtek-foirás átlagos hozama 0,08 1/s-ról 0,07 1/s-ra csökkent az 1993. évihez viszonyítva. Feltételezhető, hogy a fennsíki fonások vízgyűjtőterületén az átlagosnál kevesebb évi csapadék a tározótér feltöltésére nem volt elegendő. A beszivárgó vizek nagyobbik része a mélyebben levő fonásokat táplálta. A bükkszent- kereszti Pénzpataki-víznyelőt tápláló patak 1994. évi átlagos hozama az előző évi 0,7 1/s-ról 0,58 1/s-ra csökkent, mert a felszíni patakok utánpótlását is nagymértékben csökkentette a telítetlen karsztos tározó nagy vízigénye, a miskolci Garadnafő-forrás évi átlagos vízhozama viszont 18,7 1/s-ról 89,8 1/s-ra növekedett és ugyancsak növekedett a miskolci Margit I-fonás hozama (17,2 1/s-ról 32,1 1/s-ra), a Margit II. forrás hozama pedig 2,9 I/s-ról 4,0 1/s-ra, továbbá a miskolci Eszperantó-forrás átlagos hozama 0,2 1/s-ról 8,6 1/s-ra, a Sol- tészkerti-forrásé 7,8 1/s-ról 22,9 1/s-ra, а К irály kút-for- rásé pedig 3,41/s-ról 7,2 1/s-ra. Az Aggteleki-karsztvidék területére 1994-ben 113 nun-rel több csapadék hullott, mint a megelőző évben, de még mindig kevesebb a sokévi átlagnál. A csapadék mennyiségének növekedése következtében növekedett a területen levő fonások vízhozama. A Kistohonya- forrásé az előző évi 0,9 1/s-ról 10 l/.s-ra, a Nagytoho- nya-forrásé 31,0 1/s-ról 68,5 1/s-ra, a Lófej-forrásé 0,6 1/s-ról 4,1 1/s-ra, a Komlós-forrásé 0,4 1/s-ról 3,0 1/s-ra, a Jósva-forrásé pedig 132 1/s-ról 1641/s-ra. A Kecskekút-forrás kivételével (ennek a fonásnak a hozama az 1994. évben is nulla volt) növekedett az 1994. évben a megelőző évihez viszonyítva a Szinpetri és a Teresztenye környéki források évi átlagos hozama is: a Bolyamér-forrásé 1,5 1/s-ról 4,7 1/s-ra, a Kopolya- forrásé 4,9 1/s-ról 1 1,8 1/s-ra, a Teresztenye-forrásé 1,0 1/s-ról 5,21/s-ra. Hasonlóképpen gyarapodott a szögligeti, valamint az Alsóhegy déli lábánál fakadó fonások 1994. évi átlagos vízhozama is: a Csörgő-fonás hozama 1,8 1/s-ról 2,7 1/s-ra, a Melegvíz-fonásé 1,8 1/s-ról 2,6 1/s-ra, a bódvaszilasi Vecsem-forrásé 4,1 1/s-ról 17,4 1/s-ra, a komjáti Pasnyag-forrásé 4,3 1/s-ról 17,4 1/s-ra, a toma- nádaskai Kastélykerti-fonásé 3,6 1/s-ról 10,9 1/s-ra, a Tapolca-fonásé pedig 1,2 1/s-ról 3,3 1/s-ra növekedett meg. Az Aggteleki-hegységben a legnagyobb vízhozamot 1994-ben a Jósva-forrásnál mérték (165 1/s-ot), a legkisebb hozama (nulla) pedig, mint említettük, a Kecske- kút-forrásnak volt. A Zempléni-hegységben 1994-ben 56 mm-rel több csapadék hullott, mint a megelőző évben. Ennek következtében a legtöbb fonás 1994. évi átlagos hozama is nagyobb volt az 1993. évinél. A telkibányai Hét-fonás átlagos vízhozama 1,3 1/s-ról 2,2 1/s-ra, a füzérkomlósi Fürdő-forrásé 1,9 1/s-ról 2,0 1/s-ra, a kékedi Mátyásforrásé 4,0 1/s-ról 4,8 1/s-ra növekedett meg, a fiizéri Kannabérci-fonás átlagos vízhozama az előző évihez viszonyítva nem változott; 0,1 1/s volt. A fonáshozamok értékeinek részletesebb vizsgálata alapján ana kell következtetni, hogy egyes fonások hozamának mérési gyakoriságát a hidrológiai viszonyok alakulásának megfelelően növelni kellene.-94-
