Vízrajzi Évkönyv 99., 1994 (Budapest, 1995)
Tartalomjegyzék
dett. Az emelkedés oka a bányászati vízkiemelések csökkenése és a csapadék és ennek következtében a beszivárgás növekedése. A Balaton-felvidék területén a karsztvízszínek az előző éviekhez viszonyítva emelkedtek, az emelkedés mértéke 0,1 m és a 6,0 m között volt. Az emelkedés oka a korábbinál csapadékosabb időjárás volt. A helyi vízkivételek hatása az év folyamán csekély volt, a bányák hatása pedig korábban sem érvényesült ezen a területen. A Bakony-hegységben levő karsztkutak vízszíne az 1994. évben, eltérő mértékben bár, de mérsékelten emelkedett, néhány kút vízszíne azonban süllyedt. Az emelkedés oka a csapadék előző évihez viszonyított növekedésén kívül egyrészt a bányászati vízemelések megszűnése, másrészt a vízellátási célú vízkivételek mérséklődése. A vízszínemelkedés mértéke 0,1 m és 11,0 m között változott. A hegységben egyes olyan területeken is emelkedett a karszvízszint, amelyeken emelkedés korábban nem volt tapasztalható. A Bakonytól északra levő területeken (Ukk környékén, a Duna közelében) levő karsztkutak vízszínének előző évi emelkedése a bányászati vízkivételek csökkenése következtében 1994-ben is folytatódott, bár kissé lassabban, mint az előző évben. Az emelkedés mértéke 0,5 m és 3,0 m között volt. A Vértesben folytatódott az egyes kutak esetében az előző évben is már tapasztalt, ebben az évben azonban már a hegység teljes területére kiterjedő karsztvízszín- emelkedés. Mértéke 0,2 m és 1,6 m között változott. A Gerecse-hegységben ugyancsak folytatódott az előző években is már észlelt karsztvízszínemelkedés. Nagysága átlagosan 1,5 m volt. A Pilisben a karsztvízszintek 1994-ben számottevően nem változtak, egyes helyeken 0,2 métert meg nem haladó mértékben emelkedtek. A Budai-hegységben a karsztvízszínek átlagosan legfeljebb 0,2 métert 1994- ben is süllyedtek. Budaörs, Perbál, Pály és Pilisszenti- ván környékén a süllyedés mértéke 0,2 m és 1,0 m közötti volt. A Budapest területén levő észlelőkutakbcli vízszín az 1994. évben 0,1 m és 1,5 m közötti mértékben emelkedett. A Duna bal oldalán, az úgynevezett Váci-rögök területén levő kutak vízszíne, a megelőző évitől eltérően, emelkedett. A hévízkutak vízszintjének, nyomásának alakulása Magyarországon évtizedek óta hasznosítanak hévizeket különböző célokra. A hasznosítás fokozódása és az utánpótlódás lassúsága miatt várható, hogy a hévízkutak vízszintje, nyomása a jövőben csökkenni fog, ezért ezeknek a mennyiségeknek az alakulását fokozott mértékben szükséges figyelemmel kísérni. A hévízészlelő hálózat létesítése megkezdődött. Részben üzemen kívül helyezett hévízkutakat, részben meddő szénhid- rogénkutakat alakítottak át megfigyelőkutakká. (Ez utóbbiak közül többnek a mélysége meghaladja az 1000 métert.) A hálózat fejlesztését folytatni kell. A vízszinteket minden esetben regisztrálóműszerrel mérik. A méréseket esetenként megnehezíti a vízben levő gáz vagy olaj. Az eddig végzett mérések eredményei szerint a Dunántúlon levő hévízkutak vízszíne az előző évihez viszonyítva mintegy 0,2 m-2,0 m mértékben emelkedett, a hévíztermelés által nem érintett kutak vízszíne nem változott. A Szolnok, valamint a Haj- dú-Bihar megyében levő hévízmegfigyelő kutak vízszintje az elmúlt évihez viszonyítva 1994-ben 0,2 m- 0,8 m közötti mértékben csökkent. A mélyfúrású kutak vízszintjének alakulása hosszabb időszak alatt Az előbbiekben az ország egyes területeit illeten a mélyfúrású kutak vízszintjének 1994. évi alakulását vizsgáltuk. Átfogóbb, szemléletesebb képet kapunk a rétegvíz- és a karsztkutak vízszintjének alakulásáról, a változásokat okozó természeti és emberi tényezők hatásáról, ha a hosszab időszakra (több évre) kiterjedő hatásokat vizsgáljuk. A magyarországi mélyfúrású kutak vízszintjének alakulását egyrészt a meteorológiai hatások, másrészt a bányászati, valanúnt a vízellátási és az egyéb célú vízkivételek befolyásolják. Magyarországon a mélyfúrású kutak vízszintjének mérése elsősorban a Dunántúli Középhegységben végzett bányászati vízemelések hatásának megismerése és nyomonkövetése céljából az 1950- es évek elején kezdődött. A fokozódó vízemelések hatására először a bányák környezetében süllyedtek a vízszínek, majd a hegységperemeknél levő források vízhozama csökkent vagy apadt el teljesen. A hetvenes évek elején az Alföld nagy vízmüvei környezetében létesítettek rétegvízszint megfigyelő kutakat a víztermelések hatásának figyelemmel kísérésére. A létrehozott észlelőhálózat adatai természetesen nem csak az emberi beavatkozások, hanem a meteorológiai hatások következményeit is mutatják mind a bányászati, mind pedig a vízellátási célú kutak esetében. Egy-egy kút adatai általában a helyi, esetenként a közeli természeti és emberi hatások vízszintváltozási következményeit tükrözik. Néhány kút természeti (meteorológiai), bányászati, vízellátási célú vízkiemelések hatására hosszabb időszak alatt kialakult vízszintváltozásait a Vízrajzi Évkönyv 1993. évi kötetében levő ábrák szemléltetik. j. FORRÁSOK VÍZHOZAMA Az 1994. évben is, hasonlóan, mint a megelőző években, elsősorban azoknak a forrásoknak a hozamát mértük, amelyek vízadóképességük következtében a vízellátás fejlesztése szempontjából számításba vehetők. Ezen kívül figyelemmel kísértük olyan forrásoknak a vízhozamalakulását is, amelyeknek adataira-92
