Vízrajzi Évkönyv 99., 1994 (Budapest, 1995)
Tartalomjegyzék
csátottak, a bősi erőmű alvízcsatornáján át visszafolyó víz befolyásolta a felette, valamint a folyásirányban lejjebb levő szakasz vízállásait, vízhozamait. Az alvíz- csatoma visszatorkollása feletti Duna-szakaszon a vízállások a viszonylag kicsiny vízhozamok következtében alacsonyak voltak. Dunaremeténél például az 1994. évi legalacsonyabb vízállás 1 cm, a legmagasabb 394 cm volt. Az eddig mért legalacsonyabb vízállás, ha az 1992. évi októberi mederelzárás hatását nem vesszük figyelembe, 161 cm, a legmagasabb 720 cm (1991. 08. 06-án), az 1984-1993. évi közepes vízállás pedig 325 cm volt. Az 1994. évben a Duna magyarországi szakaszán egy számottevő árhullám vonult le, április második felében. Ennek tetőző vízállása Rajkánál 137 cm, Duna- remeténél 397 cm, Medvénél 570 cm, Komáromnál 599 cm, Budapestnél 673 cm, Dunaújvárosnál 555 cm, Mohácsnál 806 cm volt, jelentősen elmaradt az egyes vízmérceszelvényekben ezideig mért legmagasabb vízállásoktól, a rajkai 639 cm-től, a dunaremetei 720 Cilitől, a medvei 781 cm-től, a budapesti 845 cm-től, valamint a mohácsi 984 cm-től (az összehasonlításul közölt tetőző vízállásokat jég nélküli időszakban mérték). A vízhozamok, éppúgy, mint a vízállások, az 1994. évben is részben a természeti hatásoknak, részben pedig az erőművek kezelésének megfelelően alakultak. A magyar Felső-Duna vízjárásán nem csak a vízállások, hanem a vízhozamok alakulását tekintve is látszott a bősi vízerőmű hatása: a vízhozamok éppúgy, mint a vízállások, lényegesen kisebbek voltak az erőmű íizembehelyezése előttieknél. Dunaremeténél például az 1994. évi legkisebb vízhozam 162 m3/s, a legnagyobb 2090 m3/s volt (az erőmű üzembehelyezése előtti évben, 1991-ben a Dunaremeténél lefolyt vízhozamok két szélső értéke 787 m3/s és 8800 m3/s volt). Az erőmű alvízcsatornájának visszatorkollása alatti szakaszon a lefolyási viszonyokat módosító hatás kisebb volt: Medvénél az 1994. évben lefolyt vízhozamok két szélső értéke 876 m3/s és 5270 m3/s, Budapestnél 1020 m3/s és 6230 m3/s, Mohácsnál pedig 1140 m3/s és 5980 m3/s volt. A vízhozamok alakulása természetszerűen nem csupán a vízerőművek, hanem a hidrológiai viszonyok hatását is kifejezi. Az 1994. évet illetően is meg kell állapítani, hogy a dunacsúnyi mederelzárás működtetése következtében az elzárás alatti, az alvízcsatorna visszatorkollásáig terjedő, jobb oldali mellékágrendszerek eredeti teimészeti jellemzői igen nagy mértékben, nagyon kedvezőtlenül változtak meg. Ha a rendszerek eredeti, pótolhatatlan természeti szépségét visszaállítani és megőrizni akarjuk, sürgős intézkedésre van szükség annak biztosítására, hogy a mellékágakba a dunacsúnyi elzárás megépítését megelőző időszaknak megfelelő módon és mennyiségben kerüljön víz (például kisebb vízlépcsőknek a középvízi mederbe való építésével; ezekkel a mellékágak vízellátása szabályozható lenne, a növény- és az állatvilág fejlődéséhez legkedvezőbb vízellátási viszonyok biztosíthatók leimének). Az évi közepes vízhozamok alakulásának ábrája mind a budapesti, mind pedig a mohácsi szelvény esetében arra enged következtetni, hogy feltehetően fokozatosan megszűnik az aszályos időszak. Hasonlóan alakultak a vízhozamok a bősi vízerőmű alvízcsatomá- ja alatti Duna-szakasz egyéb részein is az 1994. évben. A Rába szentgotthárdi szakaszán az 1994. évben két, a Körmend alatti részén három kisebb álhullám vonult le. A szentgotthárdi szakaszon április, valamint november első felében, a Körmend alatti részen a tavaszi és az őszi árhullámon kívül észlelhető volt egy ugyancsak viszonylag alacsony, januári árhullám is. Szentgotthárdnál az áprilisi tetőzés 242 cm-es, a novemberi 203 cm-es volt, Árpásnál a januári tetőzés értéke 144 cm, az áprilisié 194 cm, a novemberié 117 cm volt. Győrött rendre 292 cm-t és 500 cm-t mértek a januári, valamint az ápr ilisi árhullám tetőzésekor, a felsőbb szakaszokon észlelt novemberi árhullám, mire Győrig ért, cllapult. Az árhullámok tetőzési magassága a Rába egész magyarországi szakaszán számottevő mértékben elmaradt az eddig mért legmagasabb vízállásoktól, a szentgotthárdi 470, az áipási 586 és a győri 754 cm-től. A vízállások tetőző értékeinek megfelelően alakultak természetesen az 1994. évi legnagyobb 86
