Vízrajzi Évkönyv 98., 1993 (Budapest, 1994)
Tartalomjegyzék
A 2614. számú kutat a Szigetközben, Feketeerdő község mellett, jó vízvezető homok- és kavicsrétegekbe mélyítették. Vízszíneinek alakulását a Duna és a Mosoni-Duna számottevően befolyásolja. A hatvanas évek közepének aránylag magas Duna-vízállásait és a vízállások hetvenes évek óta tartó süllyedő irányzatát a kút vízszintjei jól tükrözik. Az 1993. évi adatok szerint a süllyedés az elmúlt években is folytatódott. Az említett példák alapján az ország talajvízviszonyaira általánosságban következtetni nem lehet, csak az állapítható meg, hogy a talajvízszínek alakulása sok helyen süllyedő irányzatú, még olyan helyeken is, ahol a vízszínek korábban kisebb-nagyobb mértékben emelkedtek. Hacsak a meteorológiai és vízgazdálkodási viszonyok számottevő mértékben nem változnak, válható, hogy a tapasztalt irányzatok a jövőben is folytatódni fognak. A talajvízszintek mérésére, az adatok értékelésére a jövőben is nagy gondot kell fordítani. i. MÉLYFÚRÁSÚ KUTAK VÍZSZINTJEI A fontosabb mélyfúrású kutak 1993. évi vízszintjeinek alakulásáról a B.4. fejezet d. jelű táblázatai és e. jelű görbéi tájékoztatnak. A mélyebben levő vízadó rétegek vízszintjeinek mérésére használt kutak hálózata 7993-ban a korábbi évekhez viszonyítva kissé megváltozott, mivel az 1993. évben megkezdődött a termálvíz megfigyelő hálózat kiépítése. Ennek a hálózatnak egyes kútjai a mélységi vizek szintjének mérésére épültek, más kútjait eredetileg egyéb célból (víztermelés, bányászati nyersanyag kutatás stb.) létesítették, de eredeti céljukra már nem használatosak, de vízszintmérésre megfelelnek. Mivel újabb kutak fúrására pénzügyi lehetőségeink nincsenek, a vízszintmérő hálózat kútjai nem mindenütt megfelelő sűrűsé- gűek, ezért adataink egyes területekről bővebbek, másokról hézagosabbak. A továbbiakban a rétegvízszint mérések 1993. évi tapasztalatait foglaljuk össze. A rétegvízszintek alakulása. A rétegvízszint mérés hálózata a Dunántúl északi részén a Kisalföldre teljed ki, majd onnan a Rába vonalát követve Körmendig húzódik. 7993-ban a Kisalföld középső részén levő, 100 - 150 m mély kutak vízszintje az előző évhez viszonyítva nem változott, kivéve a pannonhalmi kutat, amelynek vízszine az előző évhez viszonyítva egy métert emelkedett. (Ennek a kútnak a mélysége 430 m.) Dél felé haladva a 100 - 300 m mély kutak vízszinei általában 0,2 métert süllyedtek, kivéve a Kenéz-Pecöl-i vízmű kútjait, amelyeknek vízszíne mintegy 0,5 - 1,5 métert emelkedett. Az emelkedés okának részletesebb vizsgálata szükséges, mivel a kutaknak a vízszíne a korábbi években is emelkedett. A Dunántúlon dél felé haladva Körnend és Zalaegerszeg környékén vannak rétegvízszint mérő kútjaink. Ezeknek vízszine 1993-ban 0,1 métert (Könnend környékén), illetőleg 1,5 métert (Zalaegerszeg környékén) süllyedt. Az ország északi részén, Salgótarján környékén levő megfigyelőkutak oligocén homokköves rétegeket csapolnak meg. Vízszínük 7993-ban általában nem változott, esetenként kismértékben emelkedett, csak két kút vízszíne süllyedt 0,2 métert. Nógrád megye más részein (Hollókő, Nógrádszakál közelében) levő rétegvízkutak vízszíne 0,3 métert emelkedett. Dél felé haladva Budapest környékén csak egy (70 méter talpmélységű) kút vízszíne süllyedt 0,5 métert, a többi kútban a vízszín átlagosan 0,2 métert emlkedett (ezek a kutak 150 méternél mélyebbek voltak). Monoron és Cegléden a rétegvízszint megfigyelő hálózatnak összesen három kútja van. Ezekben a vízszín 1993-ban átlagosan 0,3 métert süllyedt. Az Alföld északi peremén, a Mátra és a Bükk hegység lábánál a hetvenes évek közepén létesítettek rétegvízszint mérő kutakat a visontai és a bükkábrányi külszíni fejtés, valamint a gyöngyöshalászi vízmű környezetében. Ezeknek a kutaknak a vízszíne 7993-ban 0,2 - 1,5 métert süllyedt. Ebből a bányaművelés fokozására, valamint a csapadékból számlázó utánpótlódás csökkenésére lehet következtetni. Dél felé haladva és közeledve a Tiszához Tiszavalk és Mezöcsát környékén vannak rétegvízszínészlelő kutak (talpmélységük 60 m és 150 m közötti). Ezeknek vízszintje az előző évekhez viszonyítva nem változott. Szolnok megyében csak Törökszentmiklóson és Mezőtúron emlkcdtek a rétegvízszintmegfigyelő kutak vízszínei mintegy 0,2 métert, a többi kút vízszíne 0,1 - 0,8 métert süllyedt. Csongrád megyében a rétegvízkutak vízszintjei a megelőző évekhez viszonyítva általában nem változtak, csak Szentes környékén- 98 -
