Vízrajzi Évkönyv 98., 1993 (Budapest, 1994)

Tartalomjegyzék

A fontosabb dunai vízmérceállomásokról az 1992-1993. évi télen álló jeget nem jelentettek, zajló jég is csak december végén-januárban, két esetben még február elején fordult elő. A zajlás időtartama általában mintegy két hét volt. (Az f. jelű ábrán nem tüntettük fel az összes vízmérceállomást.) A Rábának hosszabb szakaszain december végén, januárban és egy-egy rövidebb időszakban februárban zajlott a jég. Álló jeget néhány napig csak Szentgotthárdnál észleltek január első felében. Úgyszintén csak zajló jeget észleltek a tél egy-egy rövidebb időszakában a Répcén és a Marcalon is. Az Ipoly sokkal "jegesebb" volt a Dunánál. Nógrádszakálnál 1992. decemberének második felében befagyott, 1993. januárjában viszonylag rövid ideig nem volt jég a nógrádszakáli szelvényben, majd rövid zajlást követően ismét álló jég borította a szakaszt. Csak március elején indult meg a jég zajlása és csaknem a hónap közepéig voltak jégtáblák a folyón. Balassagyarmatnál hasonlóképpen alakultak az Ipoly jégviszonyai, de márciusban kissé később indult meg a jég, mint Nógrádszakálnál. A Zala, hasonlóképpen, mint az előző télen, az 1992-1993. évi télen sem fagyott be, csak januárban és februárban észleltek viszonylag rövid ideig zajlást. A Balaton legnagyobb része december végén befagyott, a jéggel borítottság időszaka február közepéig - március közepéig nyúlt el. Hasonlóképpen alakultak a Velencei-tó jégviszonyai is, azzal az eltéréssel, hogy az agárdi részen már február második felében összetöredezett az összefüggő jégréteg. A Siót Simontornyámál december végén-január első felében, valamint február első negyedében borította összefüggő jégréteg. A jégborítottsági időszakokhoz aránylag rövid zajlásos szakaszok csatlakoztak. Úgy­szintén zajlott a Sió a simontomyai szakaszon néhány napig február végén is. A Kapos kurdi szakaszán csak december végén észleltek zajló jeget, majd január első harmadában állt be rövid időre a folyó. Hasonlóan az elmúlt telekhez, az 1992-1993. évi télen is az ország északkeleti folyószakaszain több jég volt, mint az előbbiekben ismertetett vízfolyásokon. A Tisza vásárosnaményi szakaszán már- 1992. decenrberében megindult a zajlás, majd néhány nap elteltével megálltak a jégtáblák, összefüggő jégréteg borította a folyószakaszt, amely, eltekintve egy rövid januári időszaktól, amikor zajlott a jég, március elején indult meg és csak március közepén fejeződött be a zajlás. Hasonlóképpen alakultak a jégviszonyok a Vásárosnamény alatti szakaszon is, azzal az eltéréssel, hogy Dombráidnál január végén torlasz képződött, amely csak március közepén indult meg. A folyásirány szerinti alsóbb szakaszon egészen Szegedig csak viszonylag rövid ideig borította álló jég a Tiszát december végétől január elejéig, második feléig. Az álló jeges időszakok előtt és azokat követően hosszabb-rövidebb zajló jegű szakaszok voltak, a zajlások helyenként és időnként megszűntek és egy-egy időszakra nem volt jég a vízen. Egyes szakaszokon, például Tiszadob, Mindszent környezetében még márciusban is észleltek mozgó jégtáblákat a folyón. Az észak-keleti országrész hidegebb időjárásának megfelelően a Szamos, a Kraszna, a Bodrog, a Sajó és a Hemád jégviszonyai az 1992-1993. év telén hasonlóak voltak a Tisza felső szakaszának jégviszo­nyaihoz: december végétől körülbelül március közepéig rövidebb megszakításokkal álló jégtakaró fedte a folyókat. Az álló jeges időszakokhoz zajló jeges szakaszok csatlakoztak. Ez alól kivétel csak a Hemád felső és a Sajó alsó szakasza volt. Mindkét részen az említetteknél kevesebb jeget észleltek. A Hemád Hidasné­metinél a tél folyamán nem fagyott be, csak két, rövidebb időszakban zajlott, a Sajó felsözsolcai szakasza pedig csak három, rövid időszakra volt befagyva és úgyszintén rövidek voltak a zajlási időszakok is. A Zagyvát és -a Tarnál december végén-január első felében mintegy két-három héten át, majd február elején néhány napig fedte jégtakaró. Az 1992-1993. évi télen a Körösök jégviszonyai is -- éppúgy, mint az ország északkeleti részén levő vízfolyásoké - hasonlóan alakultak mint a Tisza felső folyásán: hosszabb-rövidebb zajlási időszakot követően befagytak, január közepén-második felében az összefüggő jégtakaró széttöredezett, majd ismét összefagytak a jégtáblák és a legtöbb szakaszon csak február végén - március elején indult meg a zajlás. Március végén már nem volt jég a Körösökön. Ehhez nagymértékben hasonló volt a Berettyó jégjárása is. A Maros makói szakasza az említetteknél rövidebb ideig volt befagyva, de a jégzajlás időszaka hosszabb volt, mint a Körösökön; csak december végétől január második feléig állt a jég ezen a szakaszon, de a zajlás csak március közepén szűnt meg.- 93 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom