Vízrajzi Évkönyv 98., 1993 (Budapest, 1994)

Tartalomjegyzék

Annak ellenére, hogy ezen a területen a forráshozamok általában csökkentek, az 1993. évi csapadékösszeg jóval nagyobb volt, mint az 1992. évi. Négy csapadékmérő állomás átlagában az évi összeg 530 mm-ről 629 mm-re növekedett meg. Az ellentétes változás valószínű oka a Pilis-hegységi források esetében már említett, az elmúlt években bekövetkezett tartós téli csapadékhiány volt. Emiatt az áltlagosnál jóval kisebb beszivárgás a tározóterek csaknem teljes kiürülését okozta, mivel az 1993. évi csapadéknövekedés nagyobb része a vegetációs időszakban nem a forráshozamot, hanem az evapotranszspirációt növelte meg.

A Cserhát-hegységben 7993-ban is két forrás hozamát mérték. A cserhátsurányi Falu-forrás évi átlagos vízhozama az 1992. évi 1,3 1/s-ról 0,6 1/s-ra csökkent, az ecsegi Hármas-forrás vízhozama 1,0 1/s-ról 0,9 1/s-ra változott. Mindkét forrás hozama már 7992-ben is kisebb volt a nyolcvanas évek átlagos hozamánál. A terület évi csapadékösszege a balassagyarmati állomás adatai szerint az 1992. és 1993. évben egyaránt 484 mm, a sokévi átlagnál 12,5 mm-el kisebb volt. Ezért ügy látszik, hogy az 1993. évben tovább csökkenő forráshozamok a korábbi nagyfokú csapadékhiány természetes következményei.

A Karancs-Medves-liegység területén 1993-ban is csak a Somoskőújfalui Községi-forrás hozamát mérték. A forrás szintén átlag alatti évi átlagos vízhozama az 1992. évi 0,9 1/s-ról 1993-ban 0,7 1/s-ra csökkent. Feltételezhető, hogy a vízhozam csökkenésének oka szintén a csapadékhiány miatti kismértékű beszivárgás volt.

A Bükk-hegységben 1993-ban 22 forrás hozamát mérték. Északon a varból Harica-völgy forrásai, a nagyvisnyói Nagy-forrás, a mályinkai Mária-forrás, valamint a Baróc-völgyi patak forrásának 7992. és 1993. évi átlagos vízhozama mindenütt csökkent. A Harica-völgy forrásainak hozama 0,3 1/s-ról 0,15 1/s-ra, a Mária-forrásé 0,4 1/s-ről 0,14 1/s-ra csökkent. A Bánvölgyi-forr ás 1993. évi átlagos vízhozama 4,3 1/s, a nagyvisnyói Nagy-forrásé 1,6 1/s volt.

A Bükk-hegység nyugati felén a szilvásváráéi Szikla-forrás és Szalajka-forrás, a noszvaji Sikfokút-forrás és Forrólaít-forrás évi átlagos hozamának csökenéséből a vízvezető kőzet kiürülésére lehet következtetni. A Szikla-forrás átlagos hozama 85,1 1/s-ról 61,2 1/s-ra, a Szalajka-forrás hozama 48,7 1/s-ról 24,5 1/s-ra csökkent, a Sikfőkút-forrás hozama 2,3 1/s-ról 0,97 1/s-ra, a Forrókúi hozama 2,0 1/s-ról 1,93 1/s-ra változott.

A Bükk-hegység déli részén a kácsi és a sá/yi források 1993. évi átlagos hozama is csökkent.

7992- ről 7993-ra a kácsi Meleg-fürdő forrásának hozama 20,1 1/s-ról 12,6 1/s-ra, a kácsi Meleg-strand forrásának hozama 27,4-ről 18,7 1/s-ra, a kácsi Hideg-forrás hozama 43,9 1/s-ról 24,5 1/s-ra csökkent. A sályi Vízfő-forrás 1993. évi átlagos hozama 41,5 1/s volt.

A Bükk-hegység keleti felében a Miskolc-ómassai, a Jávorkút és a Garadnafő-forrás, valamint a

diósgyőri Királykút-forrás évi átlagos hozama 7992-ről 7993-ra rendre 0,3 1/s-ról 0,15 1/s-ra, valamint 60,3 1/s-ról 18,7 1/s-ra, illetve 4,6 1/s-ról 3,7 1/s-ra csökkent. A bükkszentkereszti Rejtek-forrás hasonló hozama 0,1 1/s-ról 0,08 1/s-ra mérséklődött. A Répáshuta melletti Pénzpataki nyelő patakjának évi átlagos hozama

7993- ban 0,7 1/s, a miskolci Margit I.-forrásé 17,2 1/s, a Margit II.-forrásé 2,9 1/s, a Soltészkerti-forrásé 7,8 1/s volt.

A Bükk egész területén bekövetkezett forráshozam csökkenés oka feltehetően az volt, hogy hét

csapadékmérő állomás átlagában az évi csapadékösszeg az 7993. évben több, mint 200 mm-rel kisebb

volt, mint a sokévi átlag. Bár az 7993. évi csapadékösszeg 7992-höz viszonyítva 38 mm-rel megnövekedett, a források hozama az előző évhez képest mindenhol erősen csökkenő. Ennek oka az előző téli csapadékhiány volt. Valamennyi forrás hozamának már az 7992. évi átlaga is jóval kisebb volt, mint a

80-as évek forráshozam átlagai. 7993-ban a legnagyobb évi átlagos forráshozamot a szilvásváradi Sziklaforrásnál (61,2 1/s-ot), a legkisebbet a bükkszentkereszti Rejtek-forrásnál mérték (0,08 1/s-ot).

Az Aggteleki-hegység területén hasonló viszonyokat lehetett észlelni, mint a Bükk-hegységben. 7993-ban az évi átlagos forráshozamok számos helyen jóval kisebbek voltak, mint az 1964-1984. évi átlag (annak

3-69 %-a volt), illetve az 7992. évi átlagos vízhozam (annak 14 - 100 %-a volt).

A Jósvafő környéki források évi átlagos vízhozama az 1992-1993. években a Kistohonya-forr ásnál 5,8 1/sról 0,9 1/s-ra, a Nagy tohonya-forrásnál 53,6 1/s-ról 31,0 1/s-ra, a Lófej-forrásnál 2,5 1/s-ról - 0,6 1/s-ra, a Komlós-forrásnál 2,9 1/s-ról 0,4 1/s-ra csökkent, a Jósva-forrás átlagos vízhozama igen nagy állandó- 103 -