Vízrajzi Évkönyv 97., 1992 (Budapest, 1993)

Tartalomjegyzék

a havi csapadékösszeg az ország területének 60 %-án nem érte cl a sokévi átlagot. A Kékestetőn még március 23-án is 10 cm-es hóvastagságot mértek (ez volt a hónap folyamán mért legnagyobb hóvastagság).

Áprilisban már negyedik hónapja tartott a napos, száraz, az átlagosnál melegebb időjárás. A havi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon 9,5 és 12,5 °C, a havi hőmérsékleti anomália + 0,4 és + 1,7 °C között változott, a havi csapadékösszeg az ország területének 95 %-án a sokévi átlagnál kevesebb volt. A hónap folyamán az országban havat már nem észleltek.

A napos, száraz, meleg idő májusban már az ötödik hónapja tartott. A havi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon 15 és 17 °C, a havi hőmérsékleti anomália - 0,6 és + 1,1 °C között változott, a havi csapadékösszeg a sokévi átlag 10-90 %-a között volt.

Júniusban a szárazság megszűnt, de továbbra is meleg volt az időjárás. A havi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon 18-22 °C, a hőmérsékleti anomália 0,0 és + 1,6 °C között alakult, a havi csapadékösszeg a sokévi átlag 40 és 340 %-a között volt. A hónap folyamán jelentős zivatarok alakultak ki, 21-én katasztró- fális felhőszakadás következtében Pécel község egyes részeit 2 méteres iszapfolyam borította el.

A meleg és száraz időjárás júliusban ismét visszatért. A havi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon 20 és 23 °C, a havi hőmérsékleti anomália - 0,3 és + 1,9 °C között változott. A havi csapadékösszeg a sokévi átlag 20 és 15o %-a között volt, és az ország területének több, mint a 95 %-án nem érte el a sokévi átlagot. A havi legkevesebb csapadék 8,8 mm volt, ezt Dunaújvárosban mérték.

Az aszály okozta károk augusztusban az erős napsütés, a tartós meleg, valamint a kevés csapadék következtében számottevő mértékben fokozódtak. A havi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon 23 és 27 °C, a havi hőmérsékleti anomália + 3,5 és + 6,0 °C között változott, a csapadék havi mennyisége pedig sehol sem érte el a sokévi átlagot. Szentesen és Szokolya-Királyréten csak csapadéknyomokat észleltek, Hortobágyon és Komáromban pedig egyetlen napon sem hullott csapadék a hónap folyamán.

A szeptemberi időjárás a sokévi átlagtól csak kismértékben tért el, de a hőmérséklet és a csapadék területi eloszlása szeszélyesebb volt, mint a korábbi hónapokban. A havi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon 15 és 17 °C, a havi hőmérsékleti anomália az ország nyugati részén + 0,1 és + 1,1 °C, keleten - 0,4 és - 1,3 °C között változott. A havi csapadékmennyiség az ország nagyobb részén megközelítette, a Tiszántúlon 10-20 mm-rel meg is haladta a sokévi átlagot.

Az október hónap időjárása az ország területén borús, az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb volt. A havi középhőmérséklet 8 és 11 °C, a havi hőmérsékleti anomália + 0,1 és - 1,5 °C között változott, a csapadék mennyisége csaknem mindenütt jelentősen meghaladta a sokévi átlagot, annak 90 és 250 %-a között változott. Szentgotthárdon a hónap folyamán 163 mm csapadékot mértek és a havi legkevesebb csapadék is 51 mm volt (ezt Mosonmagyaróvárod mérték).

Novemberben az ország legnagyobb részén az átlagosnál ismét enyhébb volt az időjárás. A havi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon 3 és 7 °C, a hőmérsékleti anomália az ország legnagyobb részén + 0,3 és + 1,8 °C között változott, a csapadékmennyiség az ország nyugati, délnyugati, valamint északkeleti területein a sokévi átlag 100-200 %-a között volt, az ország többi részén attól 10-50 %-kal tért cl. A hónap folyamán az ország síkvidéki területein összefüggő hótakaró nem volt.

Decemberben az időjárás az országban az átlagosnál hidegebb, borús, a csapadék területi eloszlása szeszélyes volt. A havi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon - 2,3 és + 1,8 °C között, a havi hőmérsékleti anomália a Dunántúlon + 0,2 és + 0,6 °C, az ország más területein - 0,1 és - 1,6 °C között változott. A hónap folyamán a legkevesebb csapadékot, 11 mni-t Karcagon mértek.

b. PÁROLGÁS

Az 1992. évi és havi párolgási jellemzőket a B. fejezet 4.c. jelű táblázata tartalmazza. Az év folyamán a szabad vízfelszínről elpárolgott víz mennyiségét a január-március hónapokra vonatkozóan a Meyer képletből számították ki, az április-szeptember időszakban elpárolgott vízmennyiségeket A típusú kádat alkalmazva mérték. Az év folyamán elpárolgott vízmennyiség legkisebb értéke a keszthelyi, a legnagyobb a szegedi állomáson volt (908,8 mm, valamint 1246,5 mm).

Az 1992. évi aszályos, az átlagosnál melegebb időjárást a viszonylag nagy párolgási értékek is jól jellemzik: az állomások mindegyikén a megelőző évieknél nagyobb mértékű párolgást mértek.

Az egyéb időjárási viszonyok és a párolgás kapcsolatát az egyes hónapokban elpárolgott vízmennyiségek alakulása jellemzi. Összehasonlítva egymással az 1991., valamint az 1992. évi párolgási értékeket jól látható az utóbbi évbeli aszály hatása.- 105 -