Vízrajzi Évkönyv 96., 1991 (Budapest, 1992)

Tartalomjegyzék

Sárvárnál a novemberi, 170 cm-es legmagasabb vízállású, az árpási szelvényben az ugyancsak novemberi 262 cm tetőző vízállású árhullám volt. Mindhárom árhullám nagymértékben elmaradt a vizsgált vízmércén ezideig mért legmagasabb vízállástól; a szentgotthárdi szelvény 470, a sárvári 493 és az árpási 586 cm-es eddigi legmagasabb vízállásaitól és nem érte el az 1931-1940. évtizedben mért jég nélküli legmagasabb vízállást, a szentgotthárdi 370 cm-t, a sárvári 286 cm-t és az árpási 424 cm-t sem.

A Rába vízállásai az 1991. év első, valamint utolsó négy hónapjában alacsonyak voltak; az évi legalacsonyabb vízállást a-81 cm-t, Szentgotthárdnál április végén, Sárvárnál január közepén (-125 cm-t), Árpásnál szeptember elején mérték (-88 cm-t). Ezek a vízállások mindhárom mércénél alacsonyabbak az 1931-1940. évtizedben mért legalacsonyabb vízállásnál (a -74, a -80 és a 6 cm-nél), de nem érték el az eddig mért legalacsonyabb vízállásokat (rendre a -103, a -142 és a -156 cm-t).

Az 1991. évben a Rába legnagyobb vízhozama Szentgotthárdnál 350 m /s (ez a júliusi árhullám tetőzésekor folyt le), Sárvárnál 197 m3/s (ugyancsak a júliusi árhullám tetőzésekor érvényesült), Árpásnál 206 m3/s volt (ez a novemberi árhullám legnagyobb hozama volt). Az év folyamán a vízhozamok Szentgotthárdnál 8,64 m3/s-ig csökkentek (ez januárban folyt le, akkor a folyót jég borította), a sárvári legkisebb vízhozam 14,3 m3/s volt ( ugyancsak januárban vonult le), Árpásnál pedig a szeptemberi 5,8 m3/s volt a legkisebb. Az 1991. év folyamán az említett három szelvényen átfolyt összes vízmennyiség rendre 903 millió m3, 1200 millió m3 és 1200 millió m3 volt.

Az Ipolyon márciusban, valamint novemberben vonult le a nógrádszakáli 300 cm-es vízállást meghaladó egy-egy árhullám, de ezek egyike sem érte el a nógrádszakáli szakaszon ezideig előfordult legmagasabb vízállást, annál néhány deciméterrel alacsonyabbak voltak. Az árhullámok lefelé haladva ellapultak és például az ipolytölgyesi szakaszon mintegy másfél méterrel voltak alacsonyabbak az eddig mért legmagasabb vízállásnál.

A tél végén, a tavasz végén, nyáron és ősszel az Ipoly vízállásai gyakran alacsonyak voltak; a nógrádszakáli szelvényben sok esetben nem érték el a 100 cm-t, az ipolytölgyesi szakaszon pedig hosszú időn át a 100 és a 150 cm között voltak, az ősz folyamán pedig az eddigi 120 cm-es legkisebb vízállásnál alacsonyabb vízállást mértek.

A Dráva vízállásainak, vízhozamainak menetgörbéje szaporán ingadozik; a lefolyó vízhozamokat az osztrák területen lévő vízerőművek működése nagymértékben befolyásolja. A folyón az 1991. év folyamán júniusban-júliusban, valamint november végén vonult le egy-egy árhullám, magasságuk az örtilosi szakaszon (280 cm) nem érte el a 300 cm-t Barcsnál (365 cm volt) a 400 cm-t, Drávaszabolcsnál meghaladta a 400 cm-t (443 cm volt), de a teljes magyar szakaszon nagymértékben elmaradtak vízállásai az eddig mért szélső értékektől, (az örtilosi 476, a barcsi 618 és a drávaszabolcsi 596 cm-től), de például Barcsnál meghaladták az 1931-1940„Drávaszabolcsnál pedig az 1936-1944. évek közepes vízállását (a 203 és a 212 cm-t).

A Dráva alacsony vízállásait januárban és februárban, valamint ősszel észlelték. Őrtilosnál az eddiginél alacsonyabb, -100 cm-es vízállást mérték és a Barcsnál mért, 1991. évi legalacsonyabb vízállást, a -95 cm is alacsonyabb volt az eddigi legalacsonyabb jégmentes, -90 cm-es vízállásnál. A drávaszabolcsi évi legalacsonyabb vízállás 5 cm volt, magasabb az 1989-ben mért eddigi legalacsonyabb vízállásnál, a -28 cm-nél.

A barcsi szakaszon az 1991. év folyamán levonult legnagyobb vízhozam 1430 m3/s volt (ez a november 24-én tetőzött

árhullám legnagyobb hozama volt), ugyanez az árhullám Drávaszabolcsnál 1450 m3/s-mal tetőzött. Az évi legkisebb

vízhozam a barcsi szakaszon 166 m3/s, a drávaszabolcsi 243 m3/s volt. Az év folyamán Barcsnál összesen 16900 millió 3 ', 3 2

m , Drávaszabolcsnál 18000 millióm folyt le. A fajlagos (egy km -re vonatkoztatott) lefolyás értéke Barcsnál a 4,89

1/s km2 és 42,1 1/s km2, Drávaszabolcsnál pedig 6,79 1/s km2 és 40,51/s km2 értékek között változott.

A Tisza felső szakaszán májusban és októberben vonult le egy-egy árhullám. Magasságuk például a tiszabecsi vízmércénél 220 és 221 cm volt, több,mint 4 méterrel elmaradva az eddig mért legmagasabb, 680 cm-es vízállástól, de több, mint két méterrel meghaladva az 1938-1943. évek által határolt időszak 3 cm-es közepes vízállását.

Az év folyamán mért legalacsonyabb vízállás, a -242 cm alacsonyabb volt az eddig mért, -224 cm-es legalacsonyabb, jég által nem befolyásolt vízállásnál, valamint az 1938-1943. években mért -102 cm-es legkisebb vízállásnál.

Vásárosnaménynál májusban észlelték az 1991. évi legmagasabb vízállást, ennek 690 cm-es magassága azonban elmaradt az 1970. évi eddigi legmagasabb, 912 cm-es, valamint az 1931-1940., évtizedben mért 848 cm-es legmagasabb vízállástól. Tavasszal és nyáron többször mértek a vásárosnaményi mércén -100 cm-nél alacsonyabb vízállásokat, ezeknek egyike sem érte el azonban az eddig mért legalacsonyabb, -224 cm-es és az 1931-1940. évtizedben mért -192 cm-es legalacsonyabb vízállást.

A vásárosnaményi szakaszon az 1991. évi legmagasabb árhullám 690 cm-es tetőzésekor 1970 m3/s vízhozam folyt át, az évi legalacsonyabb vízállás idején a vízhozam 92,5 m3/s volt. Az egy km2-re vonatkoztatott fajlagos lefolyás az 1991. évben 3,18 1/s km2 és 67,8 1/s km2 között változott, az évi lefolyt vízmennyiség 8790 millió m3 volt.

A záhonyi szakaszon a vízállások hasonlóképpen alakultak, mint Vásárosnaménynál; az évi legmagasabb vízállást, 510 cm-t itt is májusban mérték. Ez több, mint két méterrel volt alacsonyabb az 1888-ban mért 751 cm-es, valamint az 1931-1940. évtizedben mért legmagasabb, 726 cm-es vízállásnál. Az 1991. évi -270 cm-es legalacsonyabb vízállás 39 cm-rel volt magasabb az 1943-ban mért, -309 cm-es eddigi legalacsonyabb vízállásnál és 9 cm-rel volt magasabb az 1931-1940. évtizedben mért legalacsonyabb vízállásnál, a -279 cm-nél.- 108-