Vízrajzi Évkönyv 95., 1990 (Budapest, 1991)
Tartalomjegyzék
2. Tudnivalók az egyes fejezetekhez A. AZ ADATGYŰJTŐHÁLÓZAT 1. Az adatgyüjtöhálózat című fejezetben a hálózat állomásainak jegyzéke található. A vízmércék jegyzéke tartalmazza mind a törzshálózati, mind pedig azoknak a nem törzshálózati mércéknek a főbb adatait, amelyekkel a 'vízszintet rendszeresen mérik. Nem tartalmazza a jegyzék a vízszintmérésre nem rendszeresen használt mércék (például az árvízi mércék) jellemzőit. A talajvízkutak neve - éppúgy, mint a vízmércéké is - megegyezik annak a helységnek a nevével, amelynek területén vannak. Ha a kutak létesítése óta a helységnév megváltozott, a kutak nevet nem módosítottuk, de mellette zárójelben feltüntettük annak a helységnek a nevét, amelynek a területéhez a tárgyévben tartoztak. A talajvízkutak jegyzékében - éppúgy, mint a vízmércék jegyzékében is - csak azoknak a kutaknak (illetőleg vízmércéknek) az adatai szerepelnek, amelyeknek vízszintjét az év folyamán rendszeresen mérték. A mélyfúrású kutak jegyzékében külön csoportba soroltuk a réteg\’íz- és a karszikutakat. A források jegyzékében azoknak a forrásoknak a főbb adatai vannak, amelyeknek vízhozamát az igazgatóságok a tárgyévben rendszeresen mérték. Úgyszintén az igazgatóságok mérték az a mélyfúrású kutak vízszintjét is. A vízmércék, a források és a kutak jegyzékében mindazok a mérési helyek szerepelnek, amelyeken az év teljes időszakában vagy az év egy részében méréseket végeztek, tehát tartalmazzák a jegyzékek a tárgyév folyamán megszűnt, valamint létesített állomások adatait is. 2. A vízrajzi hálózat törzskönyvi adatait vízmércék, rétegvíz- és karsztkutak, valamint források csoportosításában külön fejezetbe foglaltuk. 3. A vízmércék, valamint a talajvízkutak törzsadatainak változásáról az A.3. fejezet tájékoztat. 4. A tárgyévi mérési adatok közlésekor a talajvízkutakat és a meteorológiai állomásokat vízgyűjtőterületenként csoportosítottuk. A csoportosításkor figyelembe vett határokat ábra szemlélteti. B. HIDROLÓGIAI JELLEMZŐK 1. A mérési és az észlelési adatok alapján jellemezzük a vízfolyások vízjárását, a felszín alatti vizek szintjének alakulását, a vízfolyások jégviszonyait, a gázlókat, közöljük a belvízi elöntések és a belvízszivattyúzások összefoglaló adatait. 2. A felszíni vizek jellemzői című fejezetben a vízmércéket a folyásiránynak megfelelő rendben, vízfolyásonként egymást követően tüntettük fel oly módon, hogy a főfolyók (a Duna és a Tisza) mércéit az elsőrendű, ezeket pedig a másodrendű mellékvízfolyások mércéi követik vízfolyásonként csoportosítva, folyásirány szerinti sorban. A napi vízállások táblázata a reggelenként mért vízállásokat tartalmazza. Azokat a vízállásokat, amelyeknek mérésekor a víz felszínét részben, vagy egészen jég borította, külön megjelöltük. A vízfolyások vízjárásának jellemzésére összehasonlításul közöljük egy többéves időszak, lehetőleg egy átlagos vízjárású évtized és a közelmúlt időszak havi és évi jellemző vízállásait és az eddig észlelt szélsőséges vízállásokat. Hosszabb időszak vízállásainak összehasonlításakor azonban figyelembe kell venni a vizsgált vízfolyásszakaszon esetleg bekövetkezett mederváltozásokat. Egyes vízmércék nullapontjának magassága az idők folyamán megváltozott. A változásokról a Vízrajzi Évkönyv kötetei tájékoztatnak. Az Évkönyvben összehasonlításul közölt régebbi vízállások minden esetben a tárgyévi nullapontokra vonatkoznak. A törzshálózati vízmércéken mért, de az Évkönyvben nem közölt vízállások a Vízrajzi Intézet adattárában, az egyéb vízmércék vízállásai a területileg Uletékes igazgatóságok adattárában találhatók. A napi vízhozamok táblázatában levő adatok napi középvízhozamok. A jeges időszakokra vonatkozó adatokat a vízállások táblázatában használt jelekkel jelöltük. A napi adatok alatt külön csoportosítottuk a tárgyévi és az összehasonlításul vett időszak havi és évi jellemző adatait és feltüntettük a szélső értékeket is. Néhány vízhozamgörbét újabb mérési adatok ismeretében, több adatra támaszkodva módosítottunk, de ezt a módosítást a megelőző évekre vonatkozólag nem végeztük el. A kétváltozós vízhozamgörbék tetőző vízállások idején lefolyt vízhozamokra vonatkoznak. Egyes vízmérceszelvények esetében - például a Tiszának és rendszerének duzzasztókkal, mellékvízfolyások-15-
