Vízrajzi Évkönyv 95., 1990 (Budapest, 1991)
Tartalomjegyzék
A május végi vízállások általában 20 - 50 cm-rel maradlak el a megelőző év májusának végén mért talajvízállásoktól, vagyis az 1990. évben a talajvízkészletnek a téli félévben rendszerint bekövetkező feltöltődése elmaradt. A nyár elején hullott csapadék hatására a talajvízszinek az ország területén bizonyos mértékben emelkedtek, a júliusi - augusztusi szárazság következtében azonban számolevő mértékben süllyedtek. Ennek a süllyedésnek a mértékét a szeptemberi esők kissé csökkentették. A nyár folyamán az 1956 - 1960. összehasonlítási alapul vett évek nyári időszakához viszonyítva a talajvízszinek viszonylag nagyobb mértékben a Kiskunságban, a Duna negyedkori árterületén, a Mezöföldön, a Nyírségben, a Sajó torkolatvidékén, a kiskörei tározó környezetében, valamint a Körös és a Maros közötti terület egyes részein süllyedtek. Az 1956 1960. évek nyarához viszonyítva a talajvízszinek a Nagykunság területén és a Körös torkolatának környékén emelkedtek kis mértékben. Az ősz folyamán a talajvízszinek süllyedése a szeptemberi esők mérsékelő hatása ellenére is jelentős volt különösképpen Kapuváron, Csorna és Lébénymiklós környékén egészen a Mosoni Dunáig, a Mosoni Duna torkolata környékén, az Altal-ér völgyében, valamint Pápától északnyugatra. Az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva a legnagyobb területre kiterjedő változások a Duna-Tiszu közén voltak megfigyelhetők, ahol az alacsony lalajvízszinü területek aránya számottevően növekedett. A késő őszi esők hatására decemberben az országban több helyen szerény mértékben emelkedtek a talajvízszinek. Az 1990. évi talajvízviszonyok alakulásáról összefoglalóan megállapítható, hogy a téli-tavaszi, viszonylag alacsony lalajvízállasú időszakot követően a nyár elején sok kút vízszine kismértékben emelkedett, a nyári aszály es a talajvízből való öntözés következtében azonban az év második felében általában ismét süllyedtek a talajvízszinek és csak decemberben volt észlelhető szerény mértékű vízszinemelkedés. Ha az ország síkvidéki területein végzett mérések alapján meghatározott 1990. évi átlagos talajvízszinteket az összehasonlítási alapul vett 1956-1960. évi időszak átlagos talajvízszintjeivel hasonlítjuk össze megállapíthatjuk, hogy a Kisalföld legnagyobb részén, a Dunántúlnak a Dunához, valamint a Drávához csatlakozó síkságain, a Duna - Tisza közének legnagyobb részén, a Sajó, a Bodrog torkolatvidékén, az ország keleti hatara melletti terület legnagyobb részén egészen a Marosig az 1990. évi talajvízszinek alacsonyabbak voltak az alapul vett időszak átlagos évi talajvízszintjénél. A különbség nagy területeken főképpen a Duna - Tisza közén elerte, sőt helyenként egy-két méterrel meg is haladta a 100 cm-t. Viszonylag kicsinyek voltak azok a területrészek - közöttük a leginkább számottevő a Tiszától keletre, Karcagtól a Hármas - Körös torkolatáig terjedő terület volt -, amelyeken a talajvízszinek évi átlagban magasabbak voltak az 1956 - 1960. évtized évi talajvízszineinél. Az eltérés mértéke helyenként meghaladta a 300 cm-t. Mivel a talajvizek az ország vízvagyonának jelentős összetevői, felszínük, mennyiségük alakulását nem csak gondosan és folyamatosan figyelemmel kísérni szükséges, de gazdálkodni is kell ezekkel a vizekkel; számítani kell arra, hogy az időnként előforduló aszályos években mennyiségük csökken, a vízkivételeket ennek figyelembevételével kell tervezni és óvni kell tisztaságukat. j. MÉLYFÚRÁSÚ KUTAK VÍZSZINTJEI A fontosabb mélyfúrású kutak vízszintjeinek 1990. évi alakulásáról a B. fejezet 3.d. jelű táblázata tájékoztat. A mélyebben fekvő (az első vízadó réteg alatti) vízado rétegekbeli vízsziutek mérésére használt kutak hálózata (a kutak adatait a táblázat tartalmazza) az előző évihez viszonyítva lényegesen nem változott. A hálózat kuljait annakidején úgy választották ki, hogy adataik az ország fontosabb réteg- és karsztvizeinek szintiéit (esetenként nyomásait), különös tekintettel a nagyobb vízkivételek környezetére, lehetőleg jól jellemezzék, az ország egyes részein azonban sűríteni kellene a hálózatot. Azoknak a területeknek a felszín alatti vizeiről (karszt - és rétegvizeiről), amelyeken a kutak hálózata ritkább, kevesebb ismeretünk van, mim a sűrűbb hálózattal, részletesebben feltart területekről. A rétegvízszintek alakulása Részben az 1990. évi, részben pedig a megelőző evekre vonatkozó, a Vízrajzi Évkönyv köteteiben közölt, valamim az adattárban levő adatok alapján megállapítható, hogv a rétegvízszínek az ország területének legnagyobb részén az 1990. évben is süllyedtek (legalábbis azokon a területeken, amelyeken megfigyelőkutak vannak i es csak néhány esetben volt észlelhető az e\ folyamán a vízszin valtozatlansaga vagy kismértékű emelkedese A Kisalföldön a 200 méternél nem mélyebben levő vízado rétegekbeli vizszínek az 1990. év folyamán, hasonlóan, mint az 1989. évben, az előző évhez viszonyítva mintegy 0,2 métert süllyedtek, kivéve a- 130 -
