Vízrajzi Évkönyv 94., 1989 (Budapest, 1990)
Tartalomjegyzék
Hasonló volt a Tisza 1989. évi vízjárása a szegedi szakaszon is; az évi legalacsonyabb vízállás, 68 cm lényegesen magasabb volt ez eddigi legalacsonyabb vízállásnál, a -250 cm-nél, a legmagasabb vízállás, 610 cm azonban alacsonyabb volt az eddigi, 960 cm-es legmagasabb vízállásnál, és alacsonyabb volt az 1988. évi 712 cm-es legmagasabb víznél is. A szegedi vízhozam 228 m3/s-os legkisebb értéke meghaladta az 1976-1985. időszak 146 m3/s-os legkisebb vízhozamát, 2310 m3/s-os legnagyobb értéke azonban már a száraz időszakra utal. A Tisza vízállásainak és vízhozamainak alakulását nem csupán a mellékfolyók, hanem a duzzasztók is jelentősen befolyásolják; nem csak a tiszalöki és a kiskörei, hanem az alsó szakaszon a törökbecsei is. A Tisza mellékfolyóinak egyes szakaszain az átlagost megközelítő vízállások alakultak ki, más szakaszain közelítőleg megegyeztek az előző év vízállásaival. A Szamos csengeri szakaszán például a tavaszi - nyáreleji és a decemberi árhullámokat kivéve csak kicsiny mértékben változtak az év folyamán a vízállások. Az 1989. évi legalacsonyabb vízállás ebben a szelvényben -56 cm volt. Ez kissé magasabb az 1988. évi legalacsonyabb vízállásnál, a -77 cm-nél, és az 1989. évi legmagasabb vízállás, a 457 cm is kissé meghaladta az 1988. évi legmagasabb vízállást, a 437 cm-t, az eddig előfordult legmagasabb vízállás Csengéméi 902 cm volt. A csengeri szakaszon február végén - március elején, április közepén, május első felében és december közepén vonult le egy-egy árhullám. Ezek közötti időszakban csak néhány esetben haladták meg a vízállások a 100 cm-t. A csengeri vízhozamok legkisebb értéke az 1989. év folyamán 33,0 m3/s, közepes értéke 114 m3/s, a legnagyobb vízhozam pedig 1280 m3/s volt. Ez május 9-én folyt le. A Bodrog felsöberecki szelvényén 1989-ben a tiszai és a szamosi árhullámokhoz hasonlóan három számottevő árhullám vonult át: február végén - március elején, májusban és decemberben és még egy, viszonylag kicsiny árhullám volt a májusihoz csatlakozóan június első felében. Januárban és február első felében, továbbá a július eleji és december közepe közötti időszakban a Bodrog vízállása csak alig változott. A csaknem állandó vízállás érvényesülésében számottevő szerepe volt a tiszalöki duzzasztónak is. Az 1989. évi legalacsonyabb vízállás, a 185 cm csaknem megegyezett a megelőző évi, 180 cm-es vízállással, az 1989. évi legmagasabb vízállás, a 708 cm meghaladta ugyan az 1988. évi 658 cm-es legmagasabb vízállást, de nem érte el az eddig mért legmagasabb vízállást, a 746 cm-t. A felsöberecki szelvényen az 1989. évben átfolyt legkisebb vízhozam 15,0 m3/s, a legnagyobb 816 m3/s volt. A legkisebb kissé meghaladta az 1976-1985. időszak legkisebb vízhozamát, a legnagyobb azonban nem érte el az említett időszakban előfordult 1210 m3/s-os legnagyobb vízhozamot és az 1989. évi 119 m3/s-os átlagos vízhozam is kevesebb volt az 1976-1985. időszak átlagos vízhozamánál, a 138 m3/s-nál, az eltérés azonban viszonylag kicsiny volt. A Sajó felsőzsolcai szakaszán az 1989. év márciusában, májusában és júniusában vonult le egy-egy árhullám, közülük a legmagasabb a májusi volt, vízállása a 302 cm-t érte el. Ez 210 cm-rel volt alacsonyabb az eddig mért legmagasabb vízállásnál (az 512 cm-nél), magasabb volt azonban az 1988. évi, 252 cm-es legmagasabb vízállásnál. Az 1989. évi legalacsonyabb vízállás, 10 cm, magasabb volt az 1988. évi legalacsonyabb vízállásnál és 11 cm-rel volt magasabb az eddig mért legalacsonyabb víznél. A felsőzsolcai szelvényen 1989-ben átfolyt vízhozamok közül a legkisebb értéke 7,30 m3/s, a legnagyobbé 186 m3/s volt. A legkisebb vízhozam közelítőleg megegyezett az 1976-1985. időszak legkisebb vízhozamával, a 7,28 m3/s-mal, a legnagyobb viszont az akkori legnagyobbnak (a 410 m3/s-nak), a felét sem érte el. A Hemád hidasnémeti szelvényének 1989. évi legalacsonyabb vízállása, a -70 cm magasabb volt, mint az eddig előfordult legalacsonyabb vízállás (a -73 cm), 1989. évi legmagasabb vízállás, a 376 cm nem érte el az eddigi legmagasabb, 410 cm-es vízállást. A szelvényen az 1989. év februárjában, májusában és júniusában vonult át egy-egy árhullám, július közepétől a hidasnémeti vízmércén csak néhányszor volt pozitív a vízállás. A hidasnémeti szakaszon az 1989. év folyamán átfolyt vízhozamok közül a legkisebb 10,8 m3/s, a legnagyobb 454 m3/s volt, mindkettő meghaladta az 1976-1985. időszak vízhozamainak szélső értékeit (a 4,60 m3/s és a 429 m3/s-ot). A Hármas-Körös gyomai szelvényében 1989-ben -22 cm volt a legalacsonyabb és 711 cm a legmagasabb vízállás. Az évi legalacsonyabb vízállás magasabb volt az eddig mért legalacsonyabb vízállásnál, a -116 cm-nél, a legmagasabb azonban mintegy 2 méterrel maradt el az eddigi legmagasabb vízállástól (a 918 cm-től). Az 1988. évi legmagasabb vízállás 799 cm volt. A június közepétől október végéig terjedő időszakban a gyomai vízállások csak kis mértékben változtak. Az 1989. évi legkisebb vízhozam 11,8 m3/s, a legnagyobb 696 m3/s volt a gyomai szakaszon. A Maros magyarországi szakaszának vízállásai az 1989. év folyamán viszonylag alacsonyak voltak. A legalacsonyabb vízállás (-78 cm) megközelítette az eddigi legalacsonyabb vízállást (a -100 cm-t), az évi legmagasabb vízállás, a 233 cm viszont távol volt az eddigi legmagasabb vízállástól, a 625 cm-től. A folyón- 127 -
