Vízrajzi Évkönyv 94., 1989 (Budapest, 1990)

Tartalomjegyzék

mm-t a Heves megyei Poroszlón mérték. 24 óra alatt a legtöbb csapadék, 111,5 mm 19-én a Vas megyei Nick községben hullott. Mind a legnagyobb, mind pedig a legkisebb csapadékmennyiség meghaladta a megelőző év augusztusban mért legnagyobb (160,9 mm), illetőleg legkisebb (14,1 mm) csapadékot,

A szeptember hónap - ellentétben a megelőző év szeptemberével - az átlagosnál szárazabb volt. A havi csapadékmennyiség főképpen az ország nyugati felében haladta meg a sokévi átlagot. A legtöbb esőt, 84,4 mm-t Kapuváron mérték, ugyanott hullott az egy nap alatti legtöbb csapadék, 42,4 mm is (12-én). A hónap folyamán a legkevesebb eső, 4,1 mm Sárbogárdon hullott. A megelőző év szeptemberi csapadékának legnagyobb értéke 114,8 mm, a legkisebb 32,9 mm volt, mindkettő meghaladta az 1989. évi szélső értékeket.

A száraz időjárás októberben folytatódott. A havi csapadék összege a sokévi átlagnak általában a 10-95 %-a volt. A legtöbb csapadék, 60,4 mm a Baranya megyei Kárászon, a legkevesebb Heves megyében, Szilvásvárad - Szalajkavölgyben hullott (4,0 mm). A legnagyobb napi csapadékot 33,6 mm 8-án a Baranya megyei Véménden mérték. A legnagyobb csapadékmennyiség nem érte el a megelőző év októberének legtöbb csapadékát (a 102,1 mm-t), a legkisebb viszont meghaladta az előző évi legkisebb csapadékot (az 1,6 mm-t).

A megelőző évhez hasonlóan ugyancsak száraz volt a november hónap időjárása is. A havi csapadékmennyiség Magyarország területének több, mint 90 %-án nem érte el a sokévi átlagot. A legtöbb csapadékot,

99,9 mm-t Kisteleken, a legkevesebb, 12,2 mm-t Sopronhorpácson mérték. Az egy nap alatt lehullott csapadék legnagyobb mennyisége 7-én, ugyancsak Kisteleken volt (58,9 mm). A hónap folyamán a csapadék egy része hó alakjában hullott le. A legnagyobb hóvastagságot, 15 cm-t 27-én Mosonmagyaróváron mérték. Mind a legtöbb, mind pedig a legkevesebb csapadék több volt a megelőző évben mért legtöbb (48,5 mm), illetőleg legkevesebb (5,0 mm) csapadéknál.

A száraz időjárás decemberben is folytatódott. A lehullott csapadék mennyisége a sokévi átlagnak csak mintegy 2-60 %-a volt. A legtöbb csapadékot, 30,2 mm-t Szigetváron, a legkevesebbet, 0,6 mm-t Egerben mérték. A megelőző év decemberének legtöbb csapadéka 88,5 mm volt. A 24 óra alatt lehullott legnagyobb csapadékmennyiséget, 25,5 mm-t ugyancsak Szigetváron mérték. A legnagyobb hóvastagságot, 4 cm-t elsején és másodikén a Kékestetőről jelentették.

b. A HŐMÉRSÉKLET ALAKULÁSA

Magyarország időjárása 1989-ben - mint említettük - az átlagosnál melegebb volt. Az évi középhömérséklet a síkvidéki állomásokon 9 és 12 °C között változott, általában 0,1 és 1,2 °C közötti értékekkel volt magasabb a sokévi átlagnál. Az év folyamán a legmelegebbet, 37,4 °C-t augusztus 18-án Nagykátán mérték, a leghidegebb, -16,5 °C november 30-án Pakson volt. A megelőző évben a legmelegebb ugyancsak Nagykátán, augusztus 15-én (39,4 °C), a leghidegebb pedig Baján, november 24-én volt (-23,0°C). Az év folyamán a napfénytartam összege a sokévi átlag 85-120 %-a volt. A napsütéses órák összegének legnagyobb értéke (2131 óra) a Kékestetőn, a legkisebb, 1658 óra Miskolcon volt.

Januárban az időjárás, hasonlóan a megelőző év januárjához, enyhe volt. A havi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon általában 0,9 és 2,4 °C közötti értékekkel volt magasabb a sokévi átlagnál, az eltérés a Mátrában volt a legnagyobb, +3,5 °C. A hónap legmelegebb napja 9-én Szombathelyen volt, 12,4 °C hőmérsékletet mértek, a leghidegebb 7-én Putnokon volt, amikor a hőmérséklet -16,4 °C volt.

A napfénytartam a hónap folyamán az ország területén szélsőségesen változott. Az ország északnyugati részén és a ködből kiemelkedő Mátra felett az átlagosnál nagyobb, a többi területen annál kisebb volt a napsütéses órák száma. A legtöbb napsütéses óra a Kékestetőn (171), a legkevesebb (13) Nyíregyházán volt.

Február hónapban, ugyancsak hasonlóan az 1988. év februárjához, folytatódott az átlagosnál lényegesen enyhébb időjárás. A havi középhőmérséklet a síkvidéki állomásokon 0,5 és 5,5 °C között változott, a sokévi átlagnál 3,4-4,7 °C-kal volt magasabb. Jellemző a rendkívülien enyhe időjárásra, hogy Budapest belterületén 24-én 17,9 °C hőmérsékletet mértek, nagyobbat mint a rendszeres meteorológiai mérések megkezdése (1871) óta ezen a napon bármely évben. A hónap folyamán a legmagasabb hőmérsékletet, 20,6 °C-t 24-én Nagykátán, a legalacsonyabbat, -11,7 °C-ot 12-én Pakson mérték. Érdekes, hogy az enyhe időjárás ellenére a napfénytartam nem haladta meg a sokévi átlagot. A legtöbb napsütéses óra (85) Sopronban, a legkevesebb (35) Sárospatakon volt.

Az előző év decembere óta tartó renkívülien enyhe időjárás márciusban folytatódott (az előző évben márciusban hűvösebbre fordult az idő). A síkvidéki állomásokon a havi középhőmérsékletek 2,6-4,3 °C-kal haladták meg a sokévi átlagot, értékük 6,0 és 9,5 °C között változott. Budapest belterületén 31-én 24,5 °C-t mértek, a hónap utolsó három napján az országban több helyen elérte, sőt meghaladta a hőmérséklet a 25 °C-t. A legmagasabb értéket, 27,2°C-t 31-én Makón, a legalacsonyabbat, -4,8 °C-ot 15-én Pakson jegyezték- 123 -