Vízrajzi Évkönyv 93., 1988 (Budapest, 1989)

Tartalomjegyzék

ezt alkalmazva számítottuk ki a napi középvízhozamokat. A számításkor a vízállás (h cm), a permanens állandó vízmozgáshoz tartozó vízszínesés ( I0 cm/km) és az ugyanilyen állapotban lefolyó vízhozam (Q0 m3/s) összetartozó értékeit tartalmazó táblázatból kiolvastuk az adott vízálláshoz tartozó I0 és Q0 értéket, majd a táblázatnál feltüntetett segédmérce egyidejű vízállásadatainak ismeretében meghatároztuk a két mérce közötti szakaszon adott időpontban valóban érvényesülő vízszínesést (I cm/km). Ezeknek az adatoknak az alapján a Q = Q0\/(ÉTo) összefüggésből kiszámítottuk a vizsgált szelvényen áthaladó vízhozamot (Q m3/s).

A Tisza szegedi vízhozamainak meghatározáskor a Maros hatásának figyelembevétele céljából a mindszenti vízállásokon kívül a makói vízállásokat is figyelembe kell venni. Ennek megfelelően az I0 értékét a segédtáblázatból a szegedi és a makói vízállások alapján kell meghatározni. Azoknak a szelvényeknek a vízhozamát, amelyekre vonatkozólag három- vagy többváltozós összefüggést közlünk, csak a másik két (illetőleg három) változót együttesen figyelembe véve lehet meghatározni (egyik változót sem szabad kihagyni a számításokból).

Jellemző vízhőmérsékleti adatait azoknak a vízmércéknek közöljük, amelyek a vízhőmérséklet alakulása szempontjából hosszabb folyószakaszokat jellemeznek. A mérési mélység a vízfelszín alatti 20-40 cm.

Egyes vízfolyások, illetőleg vízfolyásszakaszok - például a Sió, a tiszai vízrendszer egyes szakaszainak - hidrológiai jellemzőit (vízállását, vízhozamát stb.) különböző emberi beavatkozások - például a duzzasztóművek kezelése, vízeresztések, vízbevezetések - befolyásolják. A beavatkozások mértéke az idő függvényében változik, a hatásuk a vízállástól függően különböző hosszúságú vízfolyásszakaszokat érint. Ezeknek a hatásoknak időbeli és térbeli kiterjedése csak a mérési adatok részletes vizsgálata alapján határozható meg.

A hordalékmozgás jellemzői - mind a tárgyéviek, mind pedig a többéviek - a mérési adatokból kiszámított értékek. Szélsőségként az eddigi, valamint a tárgyévi legnagyobb vízállásoknak megfelelő értékeket tüntettük fel.

A lebegtetett hordalék töménységének meghatározása céljából a vízmintákat a mérési szelvény 7-9 függélyéből veszik. A függésenként 10, egyenletesen elosztott pontból vett egy-egy liternyi mintát összeöntik és az így összeöntött minta alapján határozzák meg a függély közepes töménységét. A szélső értéket a hordalékmozgást jellemző mennyiségek közötti összefüggések extrapolálásával határoztuk meg, ezért ezeket csak közelítő értékeknek lehet tekinteni.

3. A felszín alatti vizek jellemzőit tartalmazó fejezetet kiegészítettük a fontosabb mélyfúrású kutak (rétegvíz- és karsztkutak) vízszintjeivel és három rétegvízkut vízszintgörbéjével.

A források Balti tenger feletti magassága egyes esetekben a térképről leolvasott, más esetekben pedig méréssel meghatározott érték.

4. A hidrometeorológiai jellemzők fejezete a havi és az évi csapadékmennyiségeket, a hótakaró vastagságát és ví- zegyenértékét, valamint a szabad vízfelszín párolgását tartalmazza.

AZ ADATGYŰJTŐ HÁLÓZAT TÉRKÉPEI azokat a vízmércéket, kutakat, forrásokat és meteorológiai állomásokat ábrázolják, amelyek a tárgyév teljes időszakában, vagy annak egy részében a hálózatban használatosak voltak.-16-