Vízrajzi Évkönyv 93., 1988 (Budapest, 1989)
Tartalomjegyzék
В. HIDROLÓGIAI JELLEMZŐK 1. AZ ÉV HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE aJ CSAPADÉKVISZONYOK Magyarország időjárása 1988-ban az átlagosnál szárazabb volt. A csapadék évi mennyisége az ország területének 95 %-án nem érte el a sokévi átlagot. Az év folyamán a legtöbbb csapadékot (994 mm-t) Kékestetőn, a legkevesebbet (403 mm-t) Kisteleken mérték, az év legnagyobb felhőszakadása augusztus 23-án Heves községben volt; 70 perc alatt 120 mm eső esett le. A legnagyobb hóvastagságot (68 cm-t) március 14-15-én Galyatetőn mérték. Bár az ország időjárása az átlagosnál szárazabb volt, Budapest belterületén a sokévi átlagnál (630 mm-nél) 30 mm-rel több csapadék hullott. Január hónapban a Dunától keletre levő országrész az átlagosnál csapadékosabb volt; helyenként a sokévi átlag 185 %-ának megfelelő csapadékmennyiséget mértek. A havi legnagyobb csapadékösszeg (66 mm) Szentgotthár- don volt. A Dunától nyugatra levő terület kétharmad részén a csapadék januári összege nem érte el a sokévi átlag kétharmadát. A havi legkevesebb csapadékösszeget (18 mm-t) Bábolnán mérték. A február havi csapadék az ország területének több, mint a 95 %-án meghaladta a sokévi átlagot, csak a déli országhatár közelében volt annál kisebb. A hónap legnagyobb csapadékösszegét (117,1 mm-t) Dobogókőn mérték és ugyancsak ezen az állomáson mérték a hónap folyamán a legnagyobb napi csapadékösszeget (24-én 40 mm-t) is. A hónap folyamán a legkevesebb csapadék Pécsett hullott (26,0 mm). A március havi csapadékmennnyiség hazánk területének 85 %-án meghaladta a sokévi átlagot. A legtöbb csapadék (105,8 mm) Körösszakálon, a legkevesebb, 27,3 mm Szombathelyen hullott. A 24 óra alatt hullott legnagyobb csapadékot (27,8 mm-t) 31-én Kékestetőn mérték. A hó legnagyobb vastagsága (68 cm) 14-15-én Galyatetőn volt. Az április hónap az átlagosnál szárazabb volt; a csapadék összege az ország területének a 90 %-án a sokévi átlagnál kevesebb volt. A hónap folyamán a legtöbb eső (84,5 mm) Szigetvárott, a legkevesebb (6,4 mm) Mosonmagyaróváron hullott. A 24 óra alatt hullott legtöbb csapadékot (33,7 mm-t) 1-én Szigetváron és 9-én Pakson mérték. A hó legnagyobb vastagsága (10 cm) 1-én Kékestetőn és 24-én Letenyén volt. Száraz volt az időjárás májusban is. Az ország területének 85 %-án a sokévi átlagnál kevesebb eső esett. Gyakoriak voltak a viszonylag kis területet érintő erős, többször felhőszakadással és jégesővel kísért zivatarok. A legnagyobb felhőszakadás 28-án Kékestetőn volt; három óra alatt 90,3 mm csapadék hullott. Ezen az állomáson mérték a május havi legnagyobb csapadékösszeget (228,1 mm-t) is. A hónap folyamán a legkevesebb eső (10,4 mm) lregszemcsén esett. Ugyancsak a sokévi átlagnál kevesebb volt az ország területének legnagyobb részén (95 %-án) a júniusban lehullott csapadék mennyisége is. A legnagyobb csapadékmennyiséget (123,5 mm-t) Kékestetőn, a legkisebbet, 24,2 mm-t, Tihanyban mérték. A hónap végén, 28-án délután felhőszakadás zúdult a fővárosra. A Budapesti Műszaki Egyetem területén 85,2 mm esőt mértek, de 50-60 mm mennyiségű csapadék hullott a budai oldal több más kerületében is. Az átlagosnál szárazabb időjárás júliusban folytatódott. Az ország területének 95 %-án volt szárazabb az időjárás a sokévi átlagnál. A hónap folyamán a legtöbb eső Lentiben (102,0 mm), a legkevesebb, 9,4 mm Szentendrén esett. 24 óra alatt Lillafüreden hullott a legtöbb csapadék (45,0 mm). A szárazság az ország területének legnagyobb részén augusztusban megszűnt. A lehullott csapadék mennyisége az ország területének háromnegyed részén meghaladta a sokévi átlagot. Főképpen az ország délkeleti részén esett kevesebb eső a sokévi átlagnál. A hónap folyamán a legtöbb csapadékot (160,9 mm-t) Miskolcon, a legkevesebbet (14,1 mm-t) Mezőhegyesen mérték. 24 óra alatt a legtöbb eső (78,2 mm) 23-án Lillafüreden esett. Az átlagosnál csapadékosabb volt a szeptember hónap is. Az ország területének 95 %-án volt több a lehullott csapadék az átlagosnál. A hónap folyamán a legtöbb eső (114,8 mm) Sopronban, a legkevesebb, 32,9 mm, Bácsalmáson esett. 24 óra alatt a legtöbb eső (56,7 mm) Vásárosnaményban hullott. Októberban ismét szárazra fordult az időjárás. Az ország területének 95 %-án a sokévi átlagnál kevesebb csapadék hullott. A hónap folyamán a legtöbb csapadék, 102,1 mm, Nagykanizsán, a legkevesebb, 1,6 mm, Hajdúdo- rogon hullott. 31-én lehullott az első hó. Legnagyobb vastagsága (8 cm) Szendrőládon volt. A sokévi átlagnál jóval szárazabb volt a november hónap. A csapadék összege a sokévi átlagnak csupán a 10- 70 %-a volt. A legtöbb csapadék Dobogókőn (48,5 mm), a legkevesebb (5,0 mm) Sárospatakon hullott. A 24 óra alatt hullott legtöbb csapadékot 21-én Kiskunhalason mérték. A hótakaró a legvastagabb (28 cm) 22-én Árpádtetőn és 22-én és 23-án Kiskunhalason volt. December hónapban a lehullott csapadék mennyiségének területi változása nagymértékű volt. A csapadékösszeg legkisebb értéke a sokévi átlagnak csupán a 35 %-a, legnagyobb értéke pedig a 165 %-a volt. Ez utóbbit, 88,5 mm-t — 106 —
