Vízrajzi Évkönyv 92., 1987 (Budapest, 1988)

Tartalomjegyzék

sokévi átlagtól, az eltérés -1,0 °C és + 1,0 °C között változott. Hűvösebb volt az átlagosnál májusban. Június első harmada átlagos hőmérsékletű, a második az átlagosnál melegebb, az utolsó annál hűvösebb volt.

Melegebb volt az átlagosnál július hónapban, a hőmérséklet sok helyen meghaladta 35,0 °C értéket. A hőséget a hónap végén jelentős lehűlés követte, amely átnyúlt augusztus elejére. A nagymértékű lehűlésre jellemző, hogy augusztus hatodikán Budapest belterületén 10,5 °C hőmérsékletet mértek. 1871 óta ezen a napon a fővárosban ilyen alacsony hőmérséklet még nem fordult elő. Melegebbre fordult az idő szeptemberben. A hónap közepén a hőmérséklet sok helyen meghaladta a 35,0 °C-t. Október és november időjárása nem tért el számottevő mértékben a sokévi átlagtól, decemberben a szokásosnál melegebb volt az idő, például Budapest belterületén 28-án 12,8 °C hőmérsékletet mértek.

A léghőmérséklet napi középértékeinek alakulását egyes állomások esetében a B. fejezet 4.g., havi és évi középértékeinek változását a 4.h. táblázata szemlélteti.

c/ PÁROLGÁS

A szabad vízfelszín párolgását jellemző adatokat a B. fejezet 4.i. táblázata tartalmazza. Az április 1. és október 31. között elpárolgott vízmennyiségek értékeit mérési adatok alapján, az év többi hónapjának párolgási összegeit a Meyer-képletből határozták meg. Az év folyamán a legnagyobb mértékű párolgást (1036,3 mm-t) Békéscsabán, a legkisebbet (524,0 mm-t) a Kékestetőn mérték.

d/ VÍZJÁRÁS

A magyarországi vízfolyások és nagyobb állóvizek 1987. évi vízjárásáról a B.2. fejezet a. és c. táblázata, valamint b. ábrája tájékoztat.

Az 1987. év vízjárása a magyarországi vízfolyásokon kiegyenlítettebb volt, mint a megelőző évben, amikor a mért legalacsonyabb vízállások több szelvényben megközelítették, esetenként lefelé meg is haladták a korábban leolvasott legalacsonyabb vízállásokat. Az 1987. évi legmagasabb vízállások általában 1-2 méterrel alacsonyabbak voltak az eddig mért legmagasabb vízállásoknál. A Duna rajkai szelvényében például az eddigi legmagasabb vízállás 639 cm, az 1987. évi 506 cm, a budapesti szelvényben 845 cm, illetőleg 608 cm, a mohácsi vízmércénél 984 cm, illetőleg 722 cm, a Tisza vásárosnaményi szelvényénél 912 cm, illetőleg 616 cm, a szolnoki szelvényben 909 cm, illetőleg 757 cm, a szegedi vízmércénél 960 cm és 647 cm volt. A mellékvízfolyások 1987. legnagyobb vízállásai úgyszintén nem érték el az eddigi legmagasabb vízállásokat.

Az ország vízfolyásainak 1987. évi legkisebb vizei magasabbak voltak az ezideig előfordult legalacsonyabb vízállásoknál. Az eltérés helyenként csak 10 cm volt, mint például a Dráva barcsi szelvényében, ahol az eddig mért legalacsonyabb vízállás -90 cm, az 1987. évi legalacsonyabb vízállás pedig -80 cm volt, esetenként azonban elérte, sőt helyenként meghaladta az egy métert is, (mint például a Bodrog felsőberecki szelvényében, ahol az eddigi legalacsonyabb vízállás 14 cm, az 1987. évi pedig 163 cm, vagy a Tisza szegedi vízmércéjénél, ahol az eddigi legalacsonyabb vízállás -250 cm, az 1987. évi pedig 52 cm volt). A duzzasztott szakaszok vízállásainak alakulását a hidrológiai viszonyok mellett természetesen a duzzasztás is befolyásolta.

A Duna magyarországi szakaszának 1987. évi közepes vízállása néhány deciméterrel meghaladta a megelőző évtized középvízállását, a napi vízállások az április-augusztus időszakban általában meghaladták az elmúlt évtized középvízállását, a szeptember-november hónapokban annál alacsonyabbak voltak. Úgyszintén aránylag alacsony vízállásokkal kezdődött a december hónap is, a második felében azonban egy árhullám vonult le a magyar Duna-szakaszon, magassága mintegy 2 méterrel maradt az eddigi legmagasabb vízállás alatt. A decemberi árhullámon kívül még az év első három hónapjában vonult le egy-egy kisebb árhullám.

A Rábán az 1987. év folyamán három árhullám vonult le, februárban, márciusban és augusztusban. Az év többi részében a vízállások csak viszonylag kis mértékben tértek el az elmúlt évtized közepes vízállásától. Az árhullámok közül a legmagasabb a februári volt, de ez is alatta maradt az eddig észlelt legmagasabb vízállásnak. Az elmaradás mértéke a szentgotthárdi vízmércénél több, mint egy méter volt, az árpási szelvényben pedig meghaladta a két métert.

Az Ipolyon az 1987. év folyamán három árhullám vonult le, februárban, április első felében és május végén, az év egyéb időszakaiban a vízállások az elmúlt évtized közepes vízállásai környezetében ingadoztak.

Viszonylag kiegyenlített volt az 1987.év folyamán a Zala vízjárása is, a februári és az augusztusi árhullámától eltekintve a vízállások ingadozása csak egyetlen esetben haladta meg az egy méteres tartományt.

A Dráva 1987. évi közepes vízállása csak kismértékben tért el a megelőző évtized középvízállásától, az 1987. évi legkisebb vize megközelítette az eddig észlelt legalacsonyabb vízállást, az 1987. évi legnagyobb vize viszont számottevő mértékben elmaradt az eddigi legnagyobb víztől (például az említett barcsi szelvényben az 1987. évi nagyvíz 350 cm, az eddig előfordult legmagasabb vízállás pedig 618 cm volt).- 107 -