Vízrajzi Évkönyv 91., 1986 (Budapest, 1987)
Tartalomjegyzék
A napi vízhozamok táblázatában levő adatok napi középvizhozamok. A jeges időszakokra vonatkozó adatokat a vízállások táblázatában használt jelekkel jelöltük. A napi adatok alatt külön csoportosítottuk a tárgyévi és az összehasonlításul vett időszak havi és évi jellemző adatait és feltüntettük a szélső értékeket is. Néhány vizhozamgörbét újabb mérési adatok ismeretében, több adatra támaszkodva, módosítottunk, de ezt a módosítást a megelőző évekre vonatkozólag nem végeztük el. A kétváltozós vizhozamgörbék tetőző vízállások idején lefolyt vízhozamokra vonatkoznak. Egyes vizmérceszelvények esetében - például a Tiszának és rendszerének duzzasztókkal, mellékvizfolyásokkal befolyásolt szakaszán - a vízhozamot a vizfelszin esése is számottevő mértékben befolyásolja. Ilyen szelvények vizhozammérési eredményei alapján a vízhozam, a vízállás és a vizfelszinesés közötti összefüggést határoztuk meg és ezt alkalmazva számítottuk ki a napi középvizhozamokat. A számításkor a vizállás /h cm/, a permanens állandó vizmozgáshoz tartozó vizszinesés /I cm/km/ és az ugyanilyen állapotban lefolyó vizvizhozam /Q пг/s/ összetartozó értékeit tartalmazó táblázatból kiolvastuk az adott vízálláshoz tartozó I és Q értéket, majd a táblázatnál feüntetett segédmérce egyidejű vizállásadatainak ismeretében meghatároztuk a két mérce közötti szakaszon adott időpontban valóban érvényesülő vizszinesét /I cm/km/. Ezeknek az adatoknak az alapján a Q = Q VI/IQ összefüggésből kiszámítottuk a vizsgált szelvényen áthaladó vízhozamot /Q пг/s/. A Tisza szegedi vízhozamainak meghatározásakor a Maros hatásának figyelembevétele céljából a mindszenti vízállásokon kívül a makói vízállásokat is figyelembe kell venni. Ennek megfelelően az I értékét a segédtáblázatból a szegedi és a makói vízállások alapján kell meghatározni. Az8knak a szelvényeknek a vízhozamát , amelyekre vonatkozólag három- vagy többváltozós összefüggést közlünk, csak a másik két /illetőleg három/ változót együttesen figyelembe véve lehet meghatározni /egyik változót sem szabad kihagyni a számításokból/. Jellemző vizhómérsékleti adatait azoknak a vízmércéknek közöljük, amelyek a vizhőmérsék- let alakulása szempontjából hosszabb folyószakaszokat jellemeznek. A mérési mélység a vizfelszin alatti 20-40 cm. A vizhőmérsékletet általában reggel, a vizállás leolvasásakor, egyes állomásokon reggel is,délután is mérik. Egyes vízfolyások ,illetőleg vizfolyásszakaszok - például a Sió, a tiszai vízrendszer egyes szakaszainak - hidrológiai jellemzőit /vízállását, vízhozamát stb./ különböző emberi beavatkozások - például a duzzasztómüvek kezelése, vizeresztések, vízbevezetések - befolyásolják. A beavatkozások mértéke az idő függvényében változik, a hatásuk a vízállástól függően különböző hosszúságú vizfolyásszakaszokat érint. Ezeknek a hatásoknak időbeli és térbeli kiterjedése csak a mérési adatok részletes vizsgálata alapján határozható meg. A hordalékmozgás gelemzői - mind a tárgyéviek, mind pedig a többéviek - a mérési adatokból kiszámított értékek. Szélsőségként az eddigi, valamint a tárgyévi legnagyobb vízállásoknak megfelelő értékeket tüntettük fel. A lebegtetett hordalék töménységének meghatározása céljából a vízmintákat a mérési szelvény 7-9 függélyéből veszik. A függélyenként tiz, egyenletesen elosztott pontból vett egy- egy liternyi mintát összeöntik és az igy összeöntött minta alapján határozzák meg a függély közepes töménységét. A szélső értékeket a hordalékmozgást jellemző mennyiségek közötti ösz- szefüggések extrapolálásával határoztuk meg, ezért ezeket csak közelitő értékeknek lehet tekinteni. 3. A felszín alatti vizek jellemzőit tartalmazó fejezetet kiegészítettük a fontosabb mélyfúrású kutak /rétegvíz- és karsztkutak/ vizszintjeivel és három rétegvizkut vizszintgörbéjévei. A források Balti tenger feletti magassága egyes esetben a térképről leolvasott,más esetekben pedig méréssel meghatározott érték. 4. A hidrometeorológiai jellemzők fejezetében a havi és évi csapadékösszegek táblázatában a naponta jelentő állomásokat aláhúzással jelöltük. A hótakaró vizegyenértékeit vonal menti 20 mérés /mintegy 100 m hosszon 10 helyen végzett 2-2 mérés/ adatai alapján határoztuk meg. A szabad vizfelszin párolgását az Országos Meteorológiai Szolgálat kezelésében levő párolgásmérő hálózat adatai alapján határoztuk meg. A természetes vízfelület párolgása a helyi adottságoktól /a vízfelület nagyságától, az átlagos vízmélységtől, a benőttségtól, a szélnek való kitettségtől stb./ függően a kádból való párolgásnak 0,7 - 1,1-szerese lehet. AZ ADATGYŰJTŐ HÁLÚZAT TÉRKÉPEI azokat a vízmércéket, kutakat, forrásokat, meteorológiai ál- lomásokat ábrázolják, amelyek a tárgyév teljes időszakában, vagy annak egy részében a hálózatban használatosak voltak.-16-
