Vízrajzi Évkönyv 90., 1985 (Budapest, 1986)
Tartalomjegyzék
Vízügyi Igazgatóság Belvízzel elöntött terület h a A belvízié löntések A gravitációsan levezetett vízmennyiség A belvízi szivaty- tyuk által átemelt vízmennyiség időszaka hónap időtartama nap millió m * 1 1 • л 3 millió m Északdunántuli 6 000 VIII. 20 0 0 Középdunavölgyi 00 128, 073 91, 528 Alsódunavölgyi 00 68, 860 14, 288 Középdunántuli 00 0 0 Déldunántuli 00 259,952 12, 716 Nyu gatdunántuli 1 300 I-V..XII. 142 8, 854 9, 005 Felsőtisza vidéki 15 090 III., VI. 20 271, 862 54, 681 Északmagyarországi 13 500 I-III., V. 52 6, 130 145, 734 Tiszántúli 18 050 I-VII. 212 341, 938 121,908 Középtiszavidéki 15 330 I-V. 62 7, 572 130, 282 Als ótisza vidéki 3 608 III. 21 43, 580 61, 030 Körösvidéki 4 030 III., VI. 20 86, 290 63, 290 f/ TALAJVÍZÁLLÁSOK A talajvizszintek 1985. évi alakulásáról a В. fejezet З.а. jelű táblázata, valamint 3.b. és 3. c. jelű ábrája tájékoztat. Az 1985. év legnagyobb részében — kivéve a március, a május és az augusztus hónapot — az időjárás az átlagosnál szárazabb volt, nagymértékben hasonlított az 1984. év csapadékviszonyaihoz. Ennek következtében az 1985. év folyamán a Duna-Tisza közén, a Dunántúlnak a keleti, a Dunához csatlakozó részén, a Zagyva völgyében és a Tiszántúl egyes kisebb területein a talajviz a sokévi átlagnál alacsonyabb, a sikvidéki terület többi részén pedig azzal megegyező, jobbára azonban annál magasabb volt. Az átlagosnál szárazabb és rendkívülien hideg január és február hónap folyamán az ország területének legnagyobb részén a talajvizszint számottevő mértékben nem változott, a márciusi és a májusi, az átlagos értékeket meghaladó csapadék hatására kismértékben emelkedett. A tenyészidő folyamán a talajvizszintek általában süllyedtek, alakulásukat a viszonylag kevés csapadék jelentős mértékben nem befolyásolta. Az év második felében a süllyedés általában folytatódott, az év utolsó negyedében általában kismértékben emelkedett. A több évi átlagnál alacsonyabb talajviz szintű területek az előző évekhez hasonlóan az 1985. évben is jobbára a Duna-Tisza közén, elszórtan a Dunántúlon és a Tiszántúlon, az átlagosnál magasabb talajvizszintü területek pedig a Tiszától keletre levő országrészen, főképpen a Tiszántúl középső és északi részén voltak. g/ MÉLYFÚRÁSÚ KUTAK VIZSZINTJEI A fontosabb mélyfúrású kutak 1985. évi vizszintjeinek alakulásáról a B. fejezet 3. d. jelű táblázata tájékoztat. Azoknak a kutaknak a köre, amelyeknek adatait a táblázat tartalmazza, az előző évihez viszonyítva nem változott. A táblázatbeli kutakat annakidején úgy választottuk ki, hogy adataik az ország fontosabb réteg- és karsztviztároló kőzeteinek vizszintjeit, különös tekintettel a nagyobb vizkivételek környezetére, lehetőleg jól jellemezzék. Részben az 1985. évi, részben pedig a múltbeli, a Vizrajzi Évkönyvben közölt és adattári vízállások alapján megállapítható, hogy az 1985. év folyamán a rétegvizszin süllyedése az országban csaknem mindenütt folytatódott. A vizszinsüllyedés sebessége a felszínhez közeli rétegekben kisebb, a mélyebben levőkben nagyobb és ugyancsak magyobb a vizkivételek környezetében is. Átlagos értéke 0, 2 - 0, 5 m/év. Ezeket az értékeket meghaladó mértékű helyi süllyedések következtek be egyes nagyobb vizkivételek környezetében: Békés megyében, Medgyesbodzáson az uj vizmütelep termelésének megkezdése, Borsod-Abauj-Zemplén megyében a bükkábrányi lignitbánya víztelenítési munkái következtében. Szolnok megyében és Csongrád megye északi részén a süllyedés mérséklődött, helyenként megállt, Szabolcs-Szatmár megye 100 méternél nem mélyebb kutjainak vizszine átlagosan 0, 2 m-t emelkedett. A karsztvizszintészlelő kúthálózat a korábbi telepítésnek megfelelően jobbára a Dunántúli Középhegység területén működött. Ezen a területen a karsztvizszinek az 1985. évben általában tovább süllyedtek, de a süllyedés az előző évhez hasonlóan több helyen mérséklődött, sőt egyes helyeken vizszinemelkedések is észlelhetők voltak. így például mérséklődött a karsztvizszintek süllyedése a Hévizi-tó környezetében. Az egész hegységre jellemző általános süllyedés helyenként, mint például Nagyegyháza, Mány térségében az átlagosnál nagyobb mértékű volt. A Keszthelyi-hegységben a karsztvizszintek a tavalyiakhoz általában hasonlóak, néhány kutban azoknál magasabbak voltak, a Balatonfelvidéken pedig meghaladták az egy évvel korábbi szinteket.-91 -
