Vízrajzi Évkönyv 87., 1982 (Budapest, 1983)
Tartalomjegyzék
a mérések az 1982. évben elsősorban a vízellátás távlati fejlesztése szempontjából számításba vehető, nagyobb hozamú forrásokra terjedjenek ki. A módosítás következtében a mérési hálózatbeli forrásoknak csak a kisebb részére vonatkozólag van több évre visszamenő vizhozam-adatsoruk, nagyobbik részének adatsora csupán egy év hosszúságú. Mind a hosszabb, mind pedig a rövidebb vizhozamidősorok a hozamoknak a csapadékkal való szorosabb-lazább összefüggését mutatják, a csapadékviszonyok alakulását meghaladó változási irányzatra /emelkedésre, süllyedésre/ nem lehet következtetni. A csapadékviszonyoktól és a geológiai körülményektől való függőség következtében a források hozama tág határok között ingadozott. Az év folyamán a legnagyobb forráshozamot /750 1/s-ot/ a jósvafői Nagy- tohonya-forrás esetében februárban mérték. Ennek a forrásnak a tárgyévi legkisebb hozama 28 1/s volt /novemberben és decemberben/. Az eddig mért legnagyobb forráshozamot, 7500 1/s-ot a jósvafői Kistohonya- forrásnál 1979. január 30-án mérték, az eddigi legkisebb mért forráshozamok viszont több esetben is a 0 és az 1 rrrVs környezetében ingadoztak /B. fejezet 3.f. jelű táblázat/. h/ CSAPADÉKVISZONYOK Az 1982. év folyamán lehullott csapadék mennyisége Magyarország területének legnagyobb részén kevesebb volt a sokévi átlagnál. A legtöbb csapadékot /1201 mm-t/ Kőszegen, a legkevesebbet /296 mm-t/ Gyöngyösön mérték. Az ország legcsapadékosabb része a Balatontól nyugatra-délnyugatra eső terület volt /ezen a csapadék mennyisége meghaladta a 700 mm-t/, a legszárazabb területek pedig az Alföldön voltak /ezeken a csapadék mennyisége nem érte el a 400 mm-t/. A csapadék mennyiségének évi megoszlását aB. fejezet 4. a. jelű ábrái szemléltetik. Az év folyamán a csapadék havonkénti eloszlása a következőképpen alakult: Januárban a legtöbb csapadékot a Dunántúl északi részén és az ország keleti határvidékén mérték. Az országtöbbirészéna csapadék mennyisége kisebb volt a sokévi átlagnál. A hónap folyamán a legtöbb csapadékot /93 mm-t/ Budapesten a Hűvösvölgyben, a legkevesebbet /8 mm-t/ Sellyén mérték. A február hónap rendkivülien száraz Volt. A havi csapadék mennyisége az országban sehol sem érte el a sokévi átlagot. A száraz időjárás márciusban folytatódott; az ország területének mintegy 70 %-án a csapadék mennyisége nem érte el a sokévi átlagot. A legszárazabb területek az ország északi és keleti részein, valamint a Nyu- gat-Dunántulon voltak. Az időjárás áprilisban is száraz maradt. A csapadék mennyisége az ország legnagyobb részén kisebb volt a sokévi átlagnál, a Dunántúl északi részén pedig még a 10 mm-t sem érte el. U- gyancsak száraz volt a májusi időjárás is, de a csapadék területi eloszlása sokkal szeszélyesebb volt, mint a megelőző hónapokban. Mór és Lőrinci környékén például a hónap folyamán több, mint 100 mm eső esett, a Duna-Tisza közének déli részén pedig nem érte el a csapadék mennyisége a 15 mm-t. Kőszegen 122 mm-t, Csólyospáloson /Bács-Kiskun megye/ viszont csak 6 mm-t mértek. A junius hónap csapadékosabb volt, mint a május. A lehullott csapadék mennyisége a sokévi átlagérték 30-230 %-a között volt. A hónap folyamán a legtöbb esőt a keleti és a nyugati határ mentén levő területek kapták, a legszárazabb az ország középső része volt. Bővelkedett csapadékban a julius hónap; az ország területének mintegy 90 %-án volt a sokévi átlagot meghaladó mennyiségű eső. Sok zápor hullott, egyes napokon és helyeken a csapadék mennyisége meghaladta a 100 mm-t. A legtöbb csapadékot /231 mm-t/ Apostagról, a legkevesebbet /16 mm-t/ Nyirlugosról jelentették. Az augusztusi csapadék területi eloszlása nagyon szeszélyes volt. Sok eső esett a Dunántúlon /nyugati részein meghaladta a 100 mm-t/, szárazság volt a Bodrog és a Sajó völgyében, valamint a Nyirség egy részén. A legkevesebb csapadékot /4 mm-t/ a hónap folyamán Damakon /Borsod megyében/ mérték. A nyári félév legszárazabb hónapja a szeptember volt; az ország területének nagyrészéről a sokévi átlagértéknek mintegy a felével megegyező mennyiségű csapadékot jelentettek. Az átlagosnál több csapadék csak a nyugati határszélen és a Bodrogközben volt. Az október hónap a csapadékeloszlás nagymértékű területi változásával tűnt ki; a legnagyobb havi csapadékot,239 mm-t Kőszegen mérték, a legkisebb havi csapadékmeny - nyiség azonban csak 8 mm volt /ezt Mezőhéken mérték/. A november hónap csapadékmennyisége a Tihanyi félsziget kivételével az országban sehol sem érte el a sokévi átlagértéket, decemberben viszont az ország területének jelentős részén nagyobb volt a sokévi átlagnál. A B. fejezet 4.b. jelű térképei a csapadék mennyiségének évszakonkénti megoszlását szemléltetik. A két-két részből álló térképek egyike az egyes évszakokban lehullott csapadék mennyiségét, a másika ennek a mennyiségnek az 1901-1970. évek átlagának százalékában kifejezett értékét mutatja. Az 1981-1982. év telén /az 1981. 12.01-1982.02. 28. közötti időszakban/ lehullott csapadék mennyisége a decemberi sok csapadék következtében a viszonylag száraz január és február ellenére is az ország területének nagyrészén meghaladta a sokévi átlagot, csak Győr-Sopron, valamint Somogy megyében és Baranya megye egyes területein hullott a sokévi átlagnál kevesebb csapadék. A 70 évre vonatkozó átlagértékhez viszonyitott legnagyobb csapadékhiány /-54 %/ Lébénymiklóson, a legnagyobb csapadéktöbblet /+105 %/ Karcagon volt. A tavaszi hónapokban /a március 1. és a május 31. közötti időszakban/ lehullott csapadék mennyisége Szombathely, Érd, Lőrinci, Miskolc, Debrecen és Szolnok környékének, valamint a Fekete-Körös vidékének kivételével nem érte el az átlagos értéket. A sokévi átlaghoz viszonyitott legnagyobb negativ eltérés /-64 %/ Ozdon, a legnagyobb pozitiv eltérés /+33 %/ pedig Nagyivánban volt. — 100 —
