Vízrajzi Évkönyv 86., 1981 (Budapest, 1982)

Tartalomjegyzék

nullapontjának Adria feletti magasságát /az Adria feletti magasságoknak a Balti tenger szintje feletti magas­ságokra való átszámitásakor az Adria feletti magasságokból 675 mm-t.le kell vonni/. A vizfolyások vizjárásának jellemzésére összehasonlításul közöljük egy többéves időszak, lehetőleg egy átlagos vizjárásu évtized és a közelmúlt időszak havi és évi jellemző vízállásait és az eddig észlelt szél­sőséges vízállásokat, Hosszabb időszak vízállásainak összehasonlításakor azonban figyelembe kell vermi a. vizsgált vizfolyásszakaszon esetleg bekövetkezett mederváltozásokat. Ezért szélső értékekként nem gyakor­lati jelentőség nélküli, történelmi adatokat közlünk, hanem olyanokat, amelyek a mai mederviszonyok eseté­ben előfordulhatnak. /így például budapesti LNV-ként nem az 1838. évi jeges árvízkor mért 1036 cm-es víz­állást közöljük, mert a szabályozás következtében kicsiny a valószínűsége annak, hogy ez a vízállás bekövet­kezzék; a dunaremetei LKV-ként pedig az utóbbi 20 évben mért legkisebb vízállást közöljük, mert az 1888, I. 1-én mért 40 cm-es legkisebb vízállás a meder feltöltődése miatt nem következhet be/. Egyes vízmércék nullapont jártak magassága az idők folyamán megváltozott. Legutóbb 1943-ban és 1946-ban módosult egyes vízmércék nullapontja. A változásokról a Vízrajzi Évkönyv régebbi kötetei tájékoz­tatnak. Az Évkönyvben összehasonlításul közölt régebbi vízállások minden esetben a tárgyévi nullapontokra vonatkoznak. A törzshálózati vízmércéken mért, de az Évkönyvben nem közölt vízállások a Vízrajzi Intézet adat­tárában, az egyéb vízmércék vízállásai a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok adattárában találhatók. A napi vízhozamok táblázatában levő adatok a napi középvizhozamok. A jeges időszakokra vonatkozó adatokat a vízállások táblázatában használt jelekkel jelöltük. A napi adatok alatt külön csoportosítottuk a tárgyév és az összehasonlításul vett időszak havi és évi jellemző adatait és feltüntettük a szélső értékeket is. Néhány vízhozam görbét újabb mérési adatok ismeretében, több adatra támaszkodva módosítottunk, de ezt a módosítást a megelőző évekre vonatkozólag nem végeztük el. A kétváltozós vizhozamgörbék tetőző vízállások idején lefolyt vízhozamokra vonatkoznak. Egyes vizmérceszelvények esetében - például a Tiszának és vízrendszerének duzzasztókkal, mel- lékvizfolyásokkal befolyásolt szakaszain - a vízhozamot a vízfelszín esése is számottevő mértékben befolyá­solja. Ilyen szelvények vizhozammérési eredményei alapján a vízhozam, a vízállás és a vizfelszinesés közöt­ti összefüggést határoztuk meg és ezt alkalmazva számítottuk ki a napi középvizhozamokat. A számításkor a vízállás /h cm/, a permanens állandó vizmozgáshoz tartozó vizszinesés /I cm/km/ és az ugyanilyen álla­potban lefolyó vízhozam /Q m /s/ összetartozó értékeit tartalmazó táblázatból kiolvastuk az adott vízállás­hoz tartozó I és Q értéke*?, majd a táblázatnál feltüntetett segédmérce egyidejű vizállásadatainak ismereté- ben me ghatároztuk a két mérce közötti szakaszon adott időpontban valóban érvényesülő vizszinesést /I cm/km/. Ezeknek az adatoknak az alapján a Q=Q ^1/lJ összefüggésből kiszámítottuk a vizsgált szelvényen áthaladó víz­hozamot /Q m /s/. A Tisza szegedi vízhozamainak meghatározásakor a Maros hatásának figyelembevétele céljából mindszenti vízállásokon kívül a makói vízállásokat is figyelembe kell venni. Ennek megfelelően az I értékét a segédtáblázatból a szegedi és a makói vízállások alapján kell meghatározni. Azoknak a szelvényeknek a víz­hozamát, amelyekre vonatkozólag három, vagy többváltozós összefüggést közlünk, csak a másik két /illető- leghárom/változót együttesen figyelembe véve lehet meghatározni / egyik változót sem szabad kihagyni a szá» mitásokból/. Jellemző vizhőmérsékleti adatait azoknak a vízmércéknek közöljük, amelyek a vizhőmérséklet ala­kulása szempontjából hosszabb folyószakaszokat jellemeznek. Ha a vizhőmérsékletet naponta csak egyszer, reggel mérik, a szélső értékek a reggeli mérések eredményeiből kiválasztott adatok. A mérési mélység a vízfelszín alatti 20-40 cm. Egyes vizfolyások, illetőleg vizfolyásszakaszok - például a Sió, a tiszai vízrendszer egyes szaka­szainak - hidrológiai jellemzőit /vizáHását, vízhozamát stb. / különböző emberi beavatkozások - például a duzzasztómüvek kezelése, vizeresztések, vízbevezetések - befolyásolják. A beavatkozások mértéke az idő függvényében változik, hatásuk a vízállástól függően különböző hosszúságú vizfolyásszakaszokat érint.Ezeknek a hatásoknak időbeli és térbeli kiterjedése csak a mérési adatok részletes vizsgálata alapján határozható meg. A hordalékmozgás jellemzői - mind a tárgyéviek, mind pedig a többéviek - a mérési adatokból ki­számított értékek. Szélsőségként az eddigi, valamint a tárgyévi legnagyobb vízállásoknak megfelelő értéke­ket tüntettük fel. A lebegtetett hordalék töménységének meghatározása céljából a vízmintákat a mérési szelvény 7-9 függélyéból veszik. A függélyesként tiz, egyenletesen elosztott pontból vett egy-egy liternyi mintát összeön­tik és az igy összeöntött minta alapján határozzák meg a függély közepes töménységét. A szélső értékeket a hordalékmozgást jellemző mennyiségek közötti összefüggések extrapolálásával határoztuk meg, ezért ezeket csak közelitő értékeknek lehet tekinteni. Az 1981. év folyamán a Tiszáról gázlót nem jelentettek, ezért csak a Dunára vonatkozóan közlünk gázlóadatokat. 3. A felszín alatti vizek jeHemzőit tartalmazó fejezetet kiegészítettük a fontosabb mélyfúrású kutak /rétegvizszintmérési és karsztkutak/ viz szintje ivei és két rétegvizszintmérési kút vizhozamgörbéjével. A forrásokAdriai tenger feletti magassága egyes esetekben térképről leolvasott, más esetekben pe­dig méréssel meghatározott érték. — 16 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom