Vízrajzi Évkönyv 86., 1981 (Budapest, 1982)
Tartalomjegyzék
nullapontjának Adria feletti magasságát /az Adria feletti magasságoknak a Balti tenger szintje feletti magasságokra való átszámitásakor az Adria feletti magasságokból 675 mm-t.le kell vonni/. A vizfolyások vizjárásának jellemzésére összehasonlításul közöljük egy többéves időszak, lehetőleg egy átlagos vizjárásu évtized és a közelmúlt időszak havi és évi jellemző vízállásait és az eddig észlelt szélsőséges vízállásokat, Hosszabb időszak vízállásainak összehasonlításakor azonban figyelembe kell vermi a. vizsgált vizfolyásszakaszon esetleg bekövetkezett mederváltozásokat. Ezért szélső értékekként nem gyakorlati jelentőség nélküli, történelmi adatokat közlünk, hanem olyanokat, amelyek a mai mederviszonyok esetében előfordulhatnak. /így például budapesti LNV-ként nem az 1838. évi jeges árvízkor mért 1036 cm-es vízállást közöljük, mert a szabályozás következtében kicsiny a valószínűsége annak, hogy ez a vízállás bekövetkezzék; a dunaremetei LKV-ként pedig az utóbbi 20 évben mért legkisebb vízállást közöljük, mert az 1888, I. 1-én mért 40 cm-es legkisebb vízállás a meder feltöltődése miatt nem következhet be/. Egyes vízmércék nullapont jártak magassága az idők folyamán megváltozott. Legutóbb 1943-ban és 1946-ban módosult egyes vízmércék nullapontja. A változásokról a Vízrajzi Évkönyv régebbi kötetei tájékoztatnak. Az Évkönyvben összehasonlításul közölt régebbi vízállások minden esetben a tárgyévi nullapontokra vonatkoznak. A törzshálózati vízmércéken mért, de az Évkönyvben nem közölt vízállások a Vízrajzi Intézet adattárában, az egyéb vízmércék vízállásai a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok adattárában találhatók. A napi vízhozamok táblázatában levő adatok a napi középvizhozamok. A jeges időszakokra vonatkozó adatokat a vízállások táblázatában használt jelekkel jelöltük. A napi adatok alatt külön csoportosítottuk a tárgyév és az összehasonlításul vett időszak havi és évi jellemző adatait és feltüntettük a szélső értékeket is. Néhány vízhozam görbét újabb mérési adatok ismeretében, több adatra támaszkodva módosítottunk, de ezt a módosítást a megelőző évekre vonatkozólag nem végeztük el. A kétváltozós vizhozamgörbék tetőző vízállások idején lefolyt vízhozamokra vonatkoznak. Egyes vizmérceszelvények esetében - például a Tiszának és vízrendszerének duzzasztókkal, mel- lékvizfolyásokkal befolyásolt szakaszain - a vízhozamot a vízfelszín esése is számottevő mértékben befolyásolja. Ilyen szelvények vizhozammérési eredményei alapján a vízhozam, a vízállás és a vizfelszinesés közötti összefüggést határoztuk meg és ezt alkalmazva számítottuk ki a napi középvizhozamokat. A számításkor a vízállás /h cm/, a permanens állandó vizmozgáshoz tartozó vizszinesés /I cm/km/ és az ugyanilyen állapotban lefolyó vízhozam /Q m /s/ összetartozó értékeit tartalmazó táblázatból kiolvastuk az adott vízálláshoz tartozó I és Q értéke*?, majd a táblázatnál feltüntetett segédmérce egyidejű vizállásadatainak ismereté- ben me ghatároztuk a két mérce közötti szakaszon adott időpontban valóban érvényesülő vizszinesést /I cm/km/. Ezeknek az adatoknak az alapján a Q=Q ^1/lJ összefüggésből kiszámítottuk a vizsgált szelvényen áthaladó vízhozamot /Q m /s/. A Tisza szegedi vízhozamainak meghatározásakor a Maros hatásának figyelembevétele céljából mindszenti vízállásokon kívül a makói vízállásokat is figyelembe kell venni. Ennek megfelelően az I értékét a segédtáblázatból a szegedi és a makói vízállások alapján kell meghatározni. Azoknak a szelvényeknek a vízhozamát, amelyekre vonatkozólag három, vagy többváltozós összefüggést közlünk, csak a másik két /illető- leghárom/változót együttesen figyelembe véve lehet meghatározni / egyik változót sem szabad kihagyni a szá» mitásokból/. Jellemző vizhőmérsékleti adatait azoknak a vízmércéknek közöljük, amelyek a vizhőmérséklet alakulása szempontjából hosszabb folyószakaszokat jellemeznek. Ha a vizhőmérsékletet naponta csak egyszer, reggel mérik, a szélső értékek a reggeli mérések eredményeiből kiválasztott adatok. A mérési mélység a vízfelszín alatti 20-40 cm. Egyes vizfolyások, illetőleg vizfolyásszakaszok - például a Sió, a tiszai vízrendszer egyes szakaszainak - hidrológiai jellemzőit /vizáHását, vízhozamát stb. / különböző emberi beavatkozások - például a duzzasztómüvek kezelése, vizeresztések, vízbevezetések - befolyásolják. A beavatkozások mértéke az idő függvényében változik, hatásuk a vízállástól függően különböző hosszúságú vizfolyásszakaszokat érint.Ezeknek a hatásoknak időbeli és térbeli kiterjedése csak a mérési adatok részletes vizsgálata alapján határozható meg. A hordalékmozgás jellemzői - mind a tárgyéviek, mind pedig a többéviek - a mérési adatokból kiszámított értékek. Szélsőségként az eddigi, valamint a tárgyévi legnagyobb vízállásoknak megfelelő értékeket tüntettük fel. A lebegtetett hordalék töménységének meghatározása céljából a vízmintákat a mérési szelvény 7-9 függélyéból veszik. A függélyesként tiz, egyenletesen elosztott pontból vett egy-egy liternyi mintát összeöntik és az igy összeöntött minta alapján határozzák meg a függély közepes töménységét. A szélső értékeket a hordalékmozgást jellemző mennyiségek közötti összefüggések extrapolálásával határoztuk meg, ezért ezeket csak közelitő értékeknek lehet tekinteni. Az 1981. év folyamán a Tiszáról gázlót nem jelentettek, ezért csak a Dunára vonatkozóan közlünk gázlóadatokat. 3. A felszín alatti vizek jeHemzőit tartalmazó fejezetet kiegészítettük a fontosabb mélyfúrású kutak /rétegvizszintmérési és karsztkutak/ viz szintje ivei és két rétegvizszintmérési kút vizhozamgörbéjével. A forrásokAdriai tenger feletti magassága egyes esetekben térképről leolvasott, más esetekben pedig méréssel meghatározott érték. — 16 —
