Vízrajzi Évkönyv 85., 1980 (Budapest, 1981)
Tartalomjegyzék
KözépLegnagyobb Legkisebb Lefolyt vizvízhozam vízhozam vízhozam mennyiség Folyó Vízmérce 1980 1970/79 1980 1970/79 1980 1970/79 1980 1970/79 3 / m / s m X /8 m/s 10 D ' 3 1-----m Tisza Tivadar 336 254 1300 2700 59, 0 31. 0 10621 8018 Tisza Vásárosnamény 573 397 2210 3930 122 59, 0 18108 12505 Tisza Tiszabő 825 619 1890 2810 180 47, 3 26092 19514 Tisza Szolnok 877 607 2030 2660 170 61, 0 27732 19150 Tisza Szeged 1318 958 2910 3820 353 174 41663 30215 Túr Garbolc 17, 7 10, 6 160 316 3, 9 0, 6 560 334 Szamos Csenger 222 151 1580 3360 32, 2 9,9 7016 4756 Kraszna Ágerdőmajor 18, 1 8, 1 214 301 1.5 o.i 572 256 Sajó Bánréve 27, 0 35, 5 166 641 8,4 2, 3 854 1121 Sajó Felsőzsolca 43, 4 36, 3 208 545 16, 3 2.3 1371 1143 Hernád Hidasnémeti 39, 5 30, 6 280 653 10, 5 5,0 1249 966 Tárná Jászdózsa 4,0 5, 8 262 249 0, 8 0, 3 126 183 Zagyva Jásztelek 7, 3 7.9 36, 9 198 2. 8 1.2 233 251 ШЬе Sarkad 58, 2 41, 9 550 580 6,8 1,8 1839 1322 S. Körös Körösszakái 44, 0 21, 7 547 690 3, 1 0, 2 1391 685 Berettyó Berettyóújfalu 23, 4 10, 7 197 213 3.8 0,1 738 337 Maros Makó 250 208 883 2240 64, 4 36, 1 7910 6558 з A Fekete-Körös sarkadi szelvényének ^980. évi legnagyobb vízhozama /550 m /s/megközeliti az elmúlt évtized legnagyobb vízhozamát /az 580 m /s-ot/, és több szelvényben - például a Fekete-Körös sarkadig a Sfebes-Körös körösszakáli, a Maros makói, a Hernád hidasnémeti, a Túr garbóiéi szelvényében - nagyobb volt az előző év legnagyobb vízhozamánál. Az évi középvizhozamok a Sajó bánrévei, a Tárná jászdózsai és a Zagyva jászteleki szelvényének ki- vételévela vizsgált szelvények mindegyike esetében meghaladták a megelőző évtized megfelelő középértékeit. b/ Jégviszonyok A vízfolyások jégviszonyairól tájékoztatnak a II. 7. jelű ábrák és a Duna, valamint a Tisza jégjárásának egyes jellemzőit tartalmazó túloldali táblázat. Az ábrák és a táblázat, valamint az észlelési eredmények azt mutatják, hogy az 1979/80. évek telén a Dunán kevés jég volt. Először 1980. januárjának közepén jelent meg ezen a télen és 11 napnál nem hosz- szabb idő alatt el is tűnt. A jeges napok száma a sokévi átlagoknak 8-34 %-a volt, álló jég pedig csak néhány napon át, a nagybajcsi szelvényben fedte a Duna magyarországi szakaszát. Hosszabb volt az álló jéggel való boritottság időtartama a Duna mellékfolyóinak egyes szakaszain. Például a Rába rábaujfalui szakaszát december elejétől február elejéig borította előbb zajló, majd álló jég, az I- poly nógrádszakáli szelvényében már december elején megjelent a jég, és egy rövidebb és egy hosszabb megszakítással február első harmadáig tartott. A Balatont és a Velencei-tavat mintegy harminc-negyven napon át borította jég januárban és februárban. Decemberben mindkét tó jégmentes volt. A jéggel való boritottság időtartama a Duna magyarországi szakaszának vízrendszerében általában rövidebb volt, mint a megelőző, 1978- 1979. évi télen. A Tiszának és mellékfolyóinak jégviszonyai a Dunáénál kedvezőtlenebbül alakultak. Bár decemberben a Tisza vízrendszerének vízfolyásain sem észleltek számottevő mennyiségű jeget /csupán helyenként fordult elő parti, valamint zajló jég/, január elejétől február első harmadáig-közepéig a vízfolyások legnagyobb részét előbb zajló, majd hosszabb időszakon át álló jég borította. A jeges napok száma a sokévi átlagnak 49 - 76 %-a volt, lényegesen hosszabb, mint a Duna esetében. Azoknak a napoknak a száma, amelyeken a vizek felszínét álló jég borította, 1 és 27 között változott. A jéggel való boritottság időtartama a Tisza vízrendszerében általában hosszabb volt, mint a megelőző, 1978-1979. évi télen. — 97 —
