Vízrajzi Évkönyv 85., 1980 (Budapest, 1981)

Tartalomjegyzék

prémben mérték. A májusi csapadék az ország területének több, mint a felén nem érte el az átlagot. A Nagykanizsa- Kecskemét-Sárospatak vonaltól északnyugatra általában a sokévi átlag alatt, attól délkeletre a sokévi átlag felett volt a csapadék mennyisége. A legszárazabb terület a Nyugat-magyarországi domb- és hegyvidék, va­lamint a Kisalföld volt /a csapadék mennyisége kisebb volt, mint 50 mm/, a Belső-Somogy egyes részeinek csapadékmennyisége pedig elérte a sokévi átlag kétszeresét is; meghaladta a 125 mm-t. A júniusi csapadék mennyisége az ország területének jelentős részén a sokévi átlag felett volt. A legtöbb csapadékot - 206 mm-t - Sopronhorpácson, a legkevesebbet - 37 mm-t - Sashalmon mérték. Júliusban az ország legcsapadékosabb területe a Szatmár-Beregi sikság, a Nyirség és a Hajdúság volt. Ezeken a helyeken a csapadék mennyisége a sokévi átlag háromszorosát is meghaladta. A legszára­zabb terület a Duna és Tisza közötti hátság volt. Ott a csapadék a sokévi átlag felét sem érte el. A legtöbb csapadékot - 247 mm-t - Tuzsér, a legkevesebbet - 8 mm-t - Apc /Heves megye/ jelentette. Augusztusban a csapadék mennyisége az ország területének kétharmadán a sokévi átlag alatt ma­radt. A legcsapadékosabb területek az Őrségben, a Nyugat-Mezőföldön, valamint a Tiszaháton voltak /e- zeknek a csapadéka meghaladta a 100 mm-t/, legszárazabb a Kiskunság középső része volt; csapadéka nem érte el a 25 mm-t. A legtöbb havi csapadékot - 135 mm-t - Polgárdiban /Fejér megye/, a legkevesebbet - 16 mm-t - Bugacon /Bács-Kiskun megye/ mérték. A szeptember az ország területének 90%-án az átlagosnál szárazabb volt. A legszárazabb terület a Tisza-Maros szöge és a Körösök vidéke, a legcsapadékosabb a Mecsek-Villányi hegység és a környező dombvidék volt. A legszárazabb országrészen a havi csapadék nem érte el a 10 mm-t, a legcsapadékosab­bon meghaladta a 75 mm-t. A legtöbb csapadékot - 116 mm-t - Kárászon /Baranya megye/, a legkeveseb­bet - 1, 4 mm-t - Lökösházán /Békés megye/ mérték. Októberben a 75 mm-t meghaladó csapadéku, legcsapadékosabb területek a Nyugat-Dunántúlon és az Északi Középhegységben voltak. A legtöbb havi csapadékot - 159 mm-t - Kőszegen /Vas megye/, a legke­vesebbet, 39 mm-t Budapesten, a Krisztinavárosban mérték. A novemberi csapadék mennyisége a sokévi átlag 130-320%-a között változott. A legcsapadékosabb, 125 mm-t meghaladó csapadéku terület a Dunántúl nyugati része és a Duna melléke volt. A legtöbb csapadé­kot - 199 mm-t - Kunszentmiklóson /Bács-Kiskun megye/, a legkevesebbet - 72 mm-t - Mezőkövesden /Borsod-Abauj-Zemplén megye/ mérték. Decemberben a havi csapadék mennyisége az országnak csaknem az egész területén alatta maradt a sokévi átlagnak. A legszárazabb terület a Marcal környéke, a Rábaköz és a Győr-Komárom közötti te­rület volt. Ezeknek az országrészeknek a csapadéka nem érte el a 10 mm-t, a Mecsek, valamint a Szek­szárdi dombvidék csapadéka pedig meghaladta az 50 mm-t. A csapadék évszakonkénti megoszlását a IV. 2. a - IV. 2. d jelű térképek mutatják. A két-két rész­ből áHó térképek egyike az egyes évszakokban lehullott csapadék mennyiségét, a másika ennek a mennyi­ségnek az 1901-1970. évek átlagának százalékában kifejezett értékét tünteti fel. Az 1979-80-as tél /az 1979. december 1. és az 1980. február 29. közötti időszak/csa- padékának mennyisége az ország területének kétharmadán a sokévi átlagérték alatt ma­radt. A Dunántúl északnyugati részén a sokévi átlagnál kevesebb, a délkeleti részén pedig több volt a téli csapadék. A Gödöllői dombság, a Cserhát, a Mátra és a Bükkal- ja az átlagosnál valamivel csapadékosabb, az Északi Középhegység többi része és az Alföld csapadékban szegény volt. Nagykónyiban /Tolna megye/ a sokévi átlagnál más­félszer több csapadék hullott, Komádiban /Hajdu-Bihar megye/ a csapadék mennyisé­ge alig haladta meg a sokévi átlag felét. A legtöbb téli csapadékot- 203 mm-t - Dobogókőn, a legkevesebbet - 52 mm-t - Dar­vason /Hajdu-Bihar megye/ mérték. A Kisalföld csapadékösszege 76 mm és 116 mm, a Dunántúlé 55 mm és 203 mm, az Északi Középhegységé 64 mm és 202 mm, az Alföl­dé 52 mm és 142 mm, Budapesté 103 mm és 146 mm között változott. Az 1979-1980-as telet megelőzően az ország területére csak jelentéktelen mennyisé­gű hó hullott. Az első hótakarós nap 1979. október 23-án volt; a Mátra legmagasabb csúcsaira hullott 3 cm-nél nem vastagabb hótakaró, de harmadnapra ebből is csak fol­tok maradtak. November 3-án ugyancsak a legmagasabb csúcsokon, a Mátrában és a Bükkben volt vékony hótakaró, 12-én és 13-án a Bakonyban, 27-én pedig az északkele­ti határszélen fordult elő jelentéktelen vastagságú hóréteg. December közepéig az országban nem volt hó, 15-étől főleg az északi és a keleti vi­dékeken volt 10 cm-t meghaladó vastagságú hótakaró. 29-étől kezdődően országszerte összefüggő a hótakaró, és csak a Dunántúl nyugati vidékein olvad el január elejére. Január 6-ától az egész országot hó boritja és a jelentősebb havazások következtében január 17-től az ország területének legnagyobb részén a 15-20 cm-t is meghaladja a hóréteg vastagsága. A hónap végén az ország déli részén és a Dunántúl egyes vidékein már nincs hó, február közepén pedig csak a hegyek csúcsain fordul elő mérhető vas­tagságú hóréteg. A tavaszi hónapokban /március 1. és május 31. között/ lehullott csapadék mennyi­sége az ország területének kétharmad részén a sokévi átlag felett volt. Hótakaró csak — 88 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom