Vízrajzi Évkönyv 85., 1980 (Budapest, 1981)
Tartalomjegyzék
prémben mérték. A májusi csapadék az ország területének több, mint a felén nem érte el az átlagot. A Nagykanizsa- Kecskemét-Sárospatak vonaltól északnyugatra általában a sokévi átlag alatt, attól délkeletre a sokévi átlag felett volt a csapadék mennyisége. A legszárazabb terület a Nyugat-magyarországi domb- és hegyvidék, valamint a Kisalföld volt /a csapadék mennyisége kisebb volt, mint 50 mm/, a Belső-Somogy egyes részeinek csapadékmennyisége pedig elérte a sokévi átlag kétszeresét is; meghaladta a 125 mm-t. A júniusi csapadék mennyisége az ország területének jelentős részén a sokévi átlag felett volt. A legtöbb csapadékot - 206 mm-t - Sopronhorpácson, a legkevesebbet - 37 mm-t - Sashalmon mérték. Júliusban az ország legcsapadékosabb területe a Szatmár-Beregi sikság, a Nyirség és a Hajdúság volt. Ezeken a helyeken a csapadék mennyisége a sokévi átlag háromszorosát is meghaladta. A legszárazabb terület a Duna és Tisza közötti hátság volt. Ott a csapadék a sokévi átlag felét sem érte el. A legtöbb csapadékot - 247 mm-t - Tuzsér, a legkevesebbet - 8 mm-t - Apc /Heves megye/ jelentette. Augusztusban a csapadék mennyisége az ország területének kétharmadán a sokévi átlag alatt maradt. A legcsapadékosabb területek az Őrségben, a Nyugat-Mezőföldön, valamint a Tiszaháton voltak /e- zeknek a csapadéka meghaladta a 100 mm-t/, legszárazabb a Kiskunság középső része volt; csapadéka nem érte el a 25 mm-t. A legtöbb havi csapadékot - 135 mm-t - Polgárdiban /Fejér megye/, a legkevesebbet - 16 mm-t - Bugacon /Bács-Kiskun megye/ mérték. A szeptember az ország területének 90%-án az átlagosnál szárazabb volt. A legszárazabb terület a Tisza-Maros szöge és a Körösök vidéke, a legcsapadékosabb a Mecsek-Villányi hegység és a környező dombvidék volt. A legszárazabb országrészen a havi csapadék nem érte el a 10 mm-t, a legcsapadékosabbon meghaladta a 75 mm-t. A legtöbb csapadékot - 116 mm-t - Kárászon /Baranya megye/, a legkevesebbet - 1, 4 mm-t - Lökösházán /Békés megye/ mérték. Októberben a 75 mm-t meghaladó csapadéku, legcsapadékosabb területek a Nyugat-Dunántúlon és az Északi Középhegységben voltak. A legtöbb havi csapadékot - 159 mm-t - Kőszegen /Vas megye/, a legkevesebbet, 39 mm-t Budapesten, a Krisztinavárosban mérték. A novemberi csapadék mennyisége a sokévi átlag 130-320%-a között változott. A legcsapadékosabb, 125 mm-t meghaladó csapadéku terület a Dunántúl nyugati része és a Duna melléke volt. A legtöbb csapadékot - 199 mm-t - Kunszentmiklóson /Bács-Kiskun megye/, a legkevesebbet - 72 mm-t - Mezőkövesden /Borsod-Abauj-Zemplén megye/ mérték. Decemberben a havi csapadék mennyisége az országnak csaknem az egész területén alatta maradt a sokévi átlagnak. A legszárazabb terület a Marcal környéke, a Rábaköz és a Győr-Komárom közötti terület volt. Ezeknek az országrészeknek a csapadéka nem érte el a 10 mm-t, a Mecsek, valamint a Szekszárdi dombvidék csapadéka pedig meghaladta az 50 mm-t. A csapadék évszakonkénti megoszlását a IV. 2. a - IV. 2. d jelű térképek mutatják. A két-két részből áHó térképek egyike az egyes évszakokban lehullott csapadék mennyiségét, a másika ennek a mennyiségnek az 1901-1970. évek átlagának százalékában kifejezett értékét tünteti fel. Az 1979-80-as tél /az 1979. december 1. és az 1980. február 29. közötti időszak/csa- padékának mennyisége az ország területének kétharmadán a sokévi átlagérték alatt maradt. A Dunántúl északnyugati részén a sokévi átlagnál kevesebb, a délkeleti részén pedig több volt a téli csapadék. A Gödöllői dombság, a Cserhát, a Mátra és a Bükkal- ja az átlagosnál valamivel csapadékosabb, az Északi Középhegység többi része és az Alföld csapadékban szegény volt. Nagykónyiban /Tolna megye/ a sokévi átlagnál másfélszer több csapadék hullott, Komádiban /Hajdu-Bihar megye/ a csapadék mennyisége alig haladta meg a sokévi átlag felét. A legtöbb téli csapadékot- 203 mm-t - Dobogókőn, a legkevesebbet - 52 mm-t - Darvason /Hajdu-Bihar megye/ mérték. A Kisalföld csapadékösszege 76 mm és 116 mm, a Dunántúlé 55 mm és 203 mm, az Északi Középhegységé 64 mm és 202 mm, az Alföldé 52 mm és 142 mm, Budapesté 103 mm és 146 mm között változott. Az 1979-1980-as telet megelőzően az ország területére csak jelentéktelen mennyiségű hó hullott. Az első hótakarós nap 1979. október 23-án volt; a Mátra legmagasabb csúcsaira hullott 3 cm-nél nem vastagabb hótakaró, de harmadnapra ebből is csak foltok maradtak. November 3-án ugyancsak a legmagasabb csúcsokon, a Mátrában és a Bükkben volt vékony hótakaró, 12-én és 13-án a Bakonyban, 27-én pedig az északkeleti határszélen fordult elő jelentéktelen vastagságú hóréteg. December közepéig az országban nem volt hó, 15-étől főleg az északi és a keleti vidékeken volt 10 cm-t meghaladó vastagságú hótakaró. 29-étől kezdődően országszerte összefüggő a hótakaró, és csak a Dunántúl nyugati vidékein olvad el január elejére. Január 6-ától az egész országot hó boritja és a jelentősebb havazások következtében január 17-től az ország területének legnagyobb részén a 15-20 cm-t is meghaladja a hóréteg vastagsága. A hónap végén az ország déli részén és a Dunántúl egyes vidékein már nincs hó, február közepén pedig csak a hegyek csúcsain fordul elő mérhető vastagságú hóréteg. A tavaszi hónapokban /március 1. és május 31. között/ lehullott csapadék mennyisége az ország területének kétharmad részén a sokévi átlag felett volt. Hótakaró csak — 88 —
