Vízrajzi Évkönyv 85., 1980 (Budapest, 1981)
Tartalomjegyzék
í III. Felszín alatti vizek 1. A jellemző talajvizállásadatok közül az Évkönyvben csak az országos talajvizkut-hálózat fontosabb kutjainak észlelési anyagát közöljük a viztani évnek megfelelően, az A. 6. pont alatti vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületeknek megfelelő csoportosításban. Az egyes csoportok végén azonban a többi észlelési helyeket is felsoroltuk és feltüntettük a törzsszámúkat és az észlelés kezdetének évét. Ezeknek az anyagát az Intézet a vizrajzi adattárban kéziratban őrzi. A fontosabb kutak viztani évi vizállásain kivül feltüntettük az 1980. év novemberében és decemberében mért vízállásait is, áttérve ezáltal a talajvizállások naptári évenkénti közlésére. A tárgyévi jellemző talajvizállásadatokon kivül közöljük az előző öt év, valamint az 1954/63 évtized havi, évi átlagait és a szélső értékeit, továbbá megadjuk a talajvizszintingadozás eddig észlelt szélső határait is. A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt térkép tájékoztat, az ádatok megkeresését az A. 1. pontban betűrendes és a törzsszámok sorrendjében összeállított mutató könnyiti.meg. További tudnivalók a közölt észlelési anyag után találhatók meg. A táblázatokat számitógéppel készítettük. 2. Néhány talajvizállási görbe cim alatt egyrészt néhány jellemző talajvizkut havi, évi és többévi középvizállásainak, másrészt néhány fontosabb kút tárgyévi vízállásainak időbeli változását ábrázoló görbéket tüntettük fel. 3. A közölt térképen az ország jobbára síkvidéki területén érvényesülő tala jvizszint területi alakulását, illetve a tárgyévi közepes talajvizszintnek a sokévi átlagtól való eltérését ábrázoltuk. Tájékoztatatásul berajzoltuk a térképre a sokévi közepes talajvizszintnek az átlagos terepszint alatti mélységét is. 4. Ebben a fejezetben a források vizhozammérési adatait közöljük a talajvizállásadatoknál is alkalmazott vizgyüjtők szerinti csoportosításban. A források neve részben térképi eredetű, részben a helyi lakosság által használt vagy nyilvántartásunkba való felvételkor alkalmazott helyi vonatkozású elnevezés. Az Adriai-tenger feletti magasság a források egy részénél térképről vett, más részénél pedig a küszöbre vonatkoztatott mérési adat. A forrás vizhőfokaként és elektromos ellenállási tényezőjeként az év folyamán mért adatok szélső értékeit közöljük. Ha egy hónapban kettőnél több mérés volt, akkor a mérési adatok szélső értékeit tüntettük fel. Regisztráló műszerrel ellátott forrás esetén a közölt adatok a havi valóságos szélső értékek. A források hozamának eddig mért szélsőségeit is közöljük. A forráscsoportokat az Évkönyv végén közölt térképen is feltüntettük. A keretbe foglalt jelölés számlálója a forráscsoport sorszámát, nevezője pedig a csoportban mért források számát jelenti. 5. Néhány jellegzetes forrás vízhozamának görbéje cim alatt három karsztos kőzetből fakadó forrás hozamának időbeli alakulását ábrázoljuk. Kiegészítésül a környék csapadékadatait is felraktuk. 6. A karsztvizszint alakulását mutatjuk be néhány fúrásban mért adatok idősorával egyrészt a természetes, másrészt az emberi tevékenység által befolyásolt állapotra vonatkoztatva. Ahol lehetséges volt, a hosszabb időszakra vonatkozó havi középértékeket is feltüntettük. A karsztvizállásadatok mellett a vidék csapadékadatait is közöljük. IV H i d г о m e t e о г о 1 ó g i a i adatok 1-3. Ebbena három fejezetben a csapadék évi, évszakonkénti és öntözési félévi megoszlását mutatjuk be, kifejezve az adatokat a 70 évi átlag százalékában is. Ezek a térképek, valamint a további ábrák és adatok tulajdonképpen kiegészítik а В. I. fejezetben közölt hidrometeorológiai jellemzést. Az átlaggal való összehasonlításhoz a térképen a pozitív eltérést kék, a negatívot pedig okker színnel tettük szemléletesebbé. 4. A havi és az évi csapadékösszegeket az A. 6. pontként közölt vázlaton feltüntetett vízgyűjtőterületek szerint csoportosítva közöljük. A táblázat tartalmazza az állomások földrajzi helyzetét és tengerszint feletti magasságát, az 1901/70. évi átlagot /törzsértéket/, az 1 mm-nél nagyobb csapadéku napok számát és a 24 óra alatt hullott legnagyobb csapadékokat is. A naponta táviratozó állomások nevét aláhúztuk. A csapadékmérő állomásokat az A. 1. fejezetben betűrendes mutatóba foglaltuk és az Évkönyv végén térképen is feltüntettük. A táblázatot számítógéppel készítettük. A 4. b. alpontban a csapadék havi eloszlásának könnyebb áttekintése céljából néhány állomás havi csapadékösszegeit ábrázoltuk. Az ábrából jól látható a hónapok viszonylag száraz vagy nedves volta, mert összehasonlításul az 1901/70. évi havi átlagokat is felraktuk. 5. A csapadék időbeli eloszlásáról néhány állomás napi csapadékösszegeinek rajza tájékoztat. A hó alakjában hullott csapadékot x-szel, az 1 mm-nél kisebbet ponttal jelöltük, a csapadéknyomot pedig nem ábrázoltuk. — 17 —
