Vízrajzi Évkönyv 84., 1979 (Budapest, 1980)
Tartalomjegyzék
A november 1-vel kezdődő víztani évet azzal az évszámmal jelöljük, amelybe az év nagyobbik része esik. A tárgyévi jellemző talajvizállásadatokon kívül közöljük az előző öt év, valamint az 1954/63 évtized havi, évi átlagait és szélső értékeit, továbbá megadjuk a talajvizszintingadozás eddig észlelt szélső határait is. A kút jellegére a megfelelő rovatba irt kódszám utal, éspedig az 1-es szabadfelszinü, a 2- es nyomás alatti talajvizet jelent. Ott, ahol a kódszám hiányzik, a jelleg megállapitása folyamatban van. A kutak helyéről az Évkönyv végén közölt térkép tájékoztat, az adatok megkeresését az A. 1 . pontban betűrendes és a törzsszámok sorrendjében összeállított mutató könnyiti meg. További tudnivalók a közölt észlelési anyag után találhatók meg. A táblázatot számitógéppel készítettük. 2. Néhány talajvíz állási görbe cim alatt egyrészt néhány jellemző talajvizkut havi, évi és többévi középvizállásának, másrészt néhány fontosabb kút tárgyévi vízállásainak időbeli változását ábrázoló görbéket tüntettük fel. 3. A közölt térképen az ország jobbára síkvidéki területén érvényesülő talajvizszint területi ala- kulását, ületve a tárgyévi közepes talajvíz szintnek a sokévi átlagtól való eltérését ábrázoltuk. Tájékoztatásul berajzoltuk a térképre a sokévi közepes talajvizszintnek az átlagos terepszint alatti mélységét is. « 4. Ebben a fejezetben a források vizhozammérési adatait közöljük a talajvíz állásadatoknál is alkalmazott vízgyűjtők szerinti csoportosításban. A források neve részben térképi eredetű, részben a helyi lakosság által használt vagy nyilvántartásunkba való felvételkor alkalmazott helyi vonatkozású elnevezés. Az Adriai-tenger feletti magasság a források egy részénél térképről vett, más részénél pedig a küszöbre vonatkoztatott mérési adat. A forrás vizhőfokaként és elektromos ellenállásaként az év folyamán mért adatok szélső értékeit közöljük. A kimutatásba csak azokat a forrásokat vettük fel, amelyeknek hozamát legalább hat hónapban mérték. Ha egy hónapban kettőnél több mérés volt, akkor a mérési adatok szélső értékeit tüntettük fel. Regisztráló műszerrel ellátott forrás esetén a közölt adatok a havi valóságos szélső értékek. A források hozamának eddig mért szélsőségeit is közöljük. A forrásokat, illetve forráscsoportokat az Évkönyv végén közölt térképen is feltüntettük. A keretbe foglalt jelölés számlálója a forráscsoport sorszámát, nevezője pedig a csoportban mért források számát jelenti. 5. Néhány jellegzetes forrás vízhozamának görbéje cim alatt három karsztos kőzetből fakadó forrás hozamának időbeli alakulását ábrázoljuk. Kiegészítésül a környék csapadékadatait is felraktuk. 6. A karsztvizszint alakulását mutatjuk be néhány fúrásban mért adatok idősorával egyrészt a természetes, másrészt a bányászat által befolyásolt állapotra vonatkozóan. Ahol lehetséges volt, az 1961. évtől a havi középértékeket is feltüntettük. A karsztvizállásadatok mellett a vidék csapadékadatait is közöljük. IV. H idr о m e t e о r ol ó gia i adatok 1-3. Ebben a három fejezetben a csapadék évi, évszakonkénti és öntözési félévi megoszlását mutatjuk be, kifejezve az adatokat a 70 évi átlag százalékában is. Ezek a térképek, valamint a további ábrák és adatok tulajdonképpen kiegészítik а В. I. fejezetben közölt hidrometeorológiai jellemzést. Az átlaggal való összehasonlításhoz a térképen a pozitív eltérést kék, a negatívot pedig okker színnel tettük szemléletesebbé. 4. A havi és az évi csapadékösszegeket az A. 7. fejezetben közölt vázlaton feltüntetett vízgyűjtőterületek szerint csoportosítva közöljük. A táblázat tartalmazza 1. az állomások földrajzi helyzetét és tengerszint feletti magasságát, 2. az 1901/70. évi átlagot /törzsértéket/, 3. az 1 mm-nél nagyobb csapa- déku napok számát és 4. a 24 óra alatt hullott legnagyobb csapadékokat is. A naponta táviratozó állomások nevét aláhúztuk. A csapadékmérő állomásokat az A. 1. fejezetben betűrendes mutatóba foglaltuk és az Évkönyv végén az észlelőállomások térképén is feltüntettük. A táblázatot számítógéppel készítettük. A 4/b alpontban a csapadék havi eloszlásának könnyebb áttekintése céljából néhány állomás havi csapadékösszegeit grafikusan ábrázoltuk. Az ábrából jól látható valamely hónap viszonylag száraz vagy nedves volta, mert összehasonlításul az 1901/70. évi havi átlagokat is felraktuk. 5. A csapadék időbeli eloszlásáról néhány állomás napi csapadékösszegeinek rajza tájékoztat. A hó alakjában hullott csapadékot x-s/ol, az 1 mm-nél kisebbet ponttal jelöltük, a csapadéknyomokat pedig nem. ábrázoltuk. 6. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok cim alatt egyrészt az A. 7. fejezetben közölt vázlaton feltüntetett vízgyűjtőterületenként, hevességük szerinti sorrendben a 4 óránál rövidebb idő alatt hullott, másrészt havonkénti időrendben a 24 órai 50 mm-nél nagyobb csapadékokat foglaltuk össze. Az első csoportosítás a csapadék percben kifejezett időtartamát is magába foglalja. 7. A tél hóviszonyairól a hótakaró naponként mért vastagságának havonként csoportosított adatai tájékoztatnak. A hófoltokat keretezett csillaggal jelöltük. A tárgyév havi hótakarós napok számát összehasonlítjuk az 1930/31-1943/44, 1946/47-1963/64 telek havi átlagával és a nevezett időszakok havi átlagos maximális és maximális hóvastagságát is közöljük. Az összehasonlító adatokat csak azokra az állomásokra — 5 —
