Vízrajzi Évkönyv 83., 1978 (Budapest, 1979)
Tartalomjegyzék
A piérceállomás Középvizállás Legnagyobb vízállás Legkisebb vízállás 1978 1968/77 1978 1968/77 1876/1977 1978 1968/77 1876/1977 neve c e n t i m éterbe n Tiszabecs-17-23 556 680 680 /1970/-128 ГТ71-146-146 /1973/ Yásárosnamény 88 27 678 912 912 /1970/ 92Í/1947/-129-182-224 /1923/ Záhony 22-52 500 728 751 /1888/ Í758] /1941/-200 Г2221-280-309 /1943/ Polgár 185 95 568 718 728 /1964/ 05 ŐÖl CD COl 1 11-225-230 /1961/ Szolnok 259 157 728 909 909 /1970/-174-272-272 /1968/ Csongrád 246 134 668 935 935 /1970/-136-357-357 /1968/ Szeged 310 209 684 960 960 /1970/ 48-214-250 /1946/ Megjegyzés: A vonalkeretbe foglalt számok jéggel befolyásolt vízállást jelentenek. Az x-szel megjelölt vízállás a gátszakadás nélküli, számított legmagasabb árvizszint jelenti. ■%-os értékekkel és 1, 2-2, 7 m-rel alatta maradtak az eddigi maximumoknak. Az évi legkisebb vízállások /2- 25%/ november-december hónapban következtek be és 0, 9-2, 2 m-re megközelítették az eddigi legalacsonyabb vizszint. A mellékfolyók vízjárásának szemléltetésére a túloldali táblázatban néhány nagyobb mellékfolyó jellemző vízállásait foglaltuk össze. A táblázatból kitűnik, hogy az évi középvizállások a Marcalon, Ipo- lyon. Túron, Szamoson, Krasznán, Sajón, Fekete-, Sebes-, Kettős-és Hármas-Körösön, valamint a Berety- tyón 0, 1-1, 1 m-rel átlag felettiek, a többi mellékfolyón 0,1-0, 4 m-rel átlag alattiak voltak. Az évi maximumok bekövetkezésének ideje igen változóan alakult. A legnagyobb vízállások /35-90%/ február-márciusban vagy május-júliusban következtek be. A legkisebb vízállásokat 1-15%-os értékekkel általában január, augusztus, november és december hónapokban észlelték s 0, 1-1, 4 m-re megközelítették, a Dráván helyenként el is érték az eddigi legkisebb értékeket, sőt a Rába alsó szakaszán - kotrások következtében - az eddiginél kisebb vízállásokat észleltek. A Balatonon 1978-ban a siófoki vízmércén a közepes vízállás 90 cm, a szélső értékek 72 és 108 cm voltak. Minthogy 1948 óta a Sió-zsilip a Balaton vizszintjét 40-120 cm, újabban 1977 óta, a zsilip bővítése után, 70-100 cm közötti magasságban tartja, az előbbi évek vízállásaival az összehasonlítás megtévesztő volna. Tájékoztatásul az alábbi táblázatban a fürdési idényre hasonlítjuk össze a tárgyév havi jellemző vízállásait, valamint a vizhőfok adatait a legutóbbi 10 év megfelelő értékeivel. Év, időszak A sió foki á 1 1 0 m á s ész leié s i ad a t a i középvizállás cm legnagyobb vízállás cm legkisebb vizállás cm jun jul aug jun jul aug jun jul aug 1978 102 101 91 106 105 100 98 97 81 1968/77 90 85 80 102 101 102 57 42 41 középvizhőfok C° О legnagyobb vizhőfok C legkisebb vizhőfok C° 1978 20, 5 20, 5 20, 2 23, 0 23, 0 23, 8 15, 2 17, 5 16, 9 1968/77 20, 3 22, 0 21, 9 27, 3 28, 5 27, 8 11, 4 14, 1 14, 8 A táblázatból kitűnik, hogy a Balaton vízjárása a fürdési idényben kiegyenlített volt. A legkisebb vízállások 0, 4-0, 5 m-rel fölötte, a legnagyobbak júniusban és júliusban 0, 04 m-rel felülmúlták az eddigi megfelelő szinteket, viszont augusztusban 0, 02 m-rel alatta maradtak annak. A középvizállás a nyári idényben 0, 10- 0, 15 m-rel magasabb volt az átlagnál. A Balaton vizének középhőmérséklete a fürdési idényben - napi kétszeri /reggeli és délutáni/ mérések alapján - júniusban magasabb, júliusban és augusztusban alacsonyabb volt az átlagnál. A legmagasabb értékek mindhárom hónapban alatta maradtak az eddigi maximumoknak, a minimumok pedig magasabbak voltak az utóbbi 10 év legkisebb értékénél. 80 —
