Vízrajzi Évkönyv 82., 1977 (Budapest, 1978)
Tartalomjegyzék
Szakasz Év, időszak 20 18 16 14 12 10 dm-es és kisebb mélység időtartama napokban Pózsony-Gönyü 1977 72 36 9 _ _ _ 1947 149 119 98 87 17 10 1943 92 62 131946/76 77, 1 53, 7 28, 0 8, 8 3, 0 0, 6 1939/43 66, 6 36, 2 15, 6 1, 6Gönyü-Budapest 1977 89 64 20 31947 82 73 64 42 37 10 1943 145 107 62 32 23 8 1946/76 50, 4 30, 3 14, 9 4, 3 1, 3 0, 3 1939/43 68, 5 38, 0 20, 4 12, 2 7, 6 1, 6 Budapest alatt 1977 111947 65 56 251943 41 32 16 71946/76 38, 1 22, 3 10, 4 2, 9 0, 81939/43 14, 4 13, 8 5, 2 1, 4A Tiszán junius közepétől kisebb-nagyobb megszakitásokkal december végéig - a tiszalöki és kiskörei duzzasztómüvek hatása következtében - csak a Kisköre alatti szakaszon volt szükség a gázlómélységek mérésére. A tiszai gázlóadatokat a régebbi adatok hiánya miatt csak azl949/76 évek átlagával ha sonlitjuk össze. Szakasz Év, időszak 20 18 16 14 12 10 8 6 4 dm-es és kisebb mélység időtartama napokban Kisköre- Szolnok 1977 108 86 60 36 29 14 _ _ _ 1949/76 78, 0 62, 8 50, 0 34, 5 23, 1 10, 7 4, 3 1, 1 0, 3 Szolnok alatt 1977_ _1949/76 63, 0 52, 8 39, 7 25, 2 15, 0 7, 3 2, 2 0, 7 0, 2 A fenti táblázatból látszik, hogy a gázlók a hajózást az év folyamán csak a kisköre-szolnoki szakaszon korlátozták. A kisköre - szolnoki szakaszon 2 helyen jelentkezett gázló. Mind a két gázlóban, Tiszabő alatt /368, 3-368, 5 fkm/ és Kiskörénél /403, 9 fkm/ 9 dm-es legkisebb mélységet mértek. Ezen a szakaszon 108 napon át 20 dm-nél, és 131 napig 24 dm-nél volt kisebb a mélység. A Szolnok alatti szakaszon a kedvező vizállás miatt gázlómérésre nem volt szükség. Az egyes hajózási szakaszok gázlómélységeinek tárgyévi gyakoriságát és tartósságát, valamint az összehasonlításra szolgáló időszak átlagos tartósságát grafikusan is ábrázoljuk a gázlómélységek részletes rajzain. d. Talajvizviszonyok Az 1977. év talajvizviszonyai általában továbbra is kedvezőek voltak. Az évi közepes talajvizszint az előző 5 évhez, valamint az 1954/63 évtizedhez képest az ország túlnyomó részén kismértékben az átlag felett helyezkedett el. A múlt évi csapadékos ősz és a télen folytatódó csapadékos időjárás következtében a talajvizszint nagymértékben emelkedett és az évi legmagasabb értékeit február-április hónapokban észlelték, amelyek felülmúlták az előző év tavaszi maximumait. Ez a szint a csapadékszegény május, junius és julius hónapokban gyorsan csökkent s igy átlag körüli vizállások alakultak ki az ország túlnyomó részén, majd szeptember-októberre bekövetkeztek az évi minimumok is. A csapadékos november után mindenütt megindult a talajvizszint mérsékelt emelkedése és az év végéig a vizszint a Tiszántúlon meghaladta az átlagot, máshol alatta maradt annak. Az ország különböző részein választott néhány jellegzetes kút észlelési adatait közöljük a következő táblázatban az 1972/76, 1954/63, 1946/76 és 1936/45 évek megfelelő adataival összehasonlitva. Az évi közepes vizszint - az előző 5 évhez viszonyitva- a Kis-Alföldön átlag körüli volt, a Dunántu - Ion és a Duna-Tisza közén 0, 1-0, 6, a Tiszántúlon 0, 2-1,0 m-rel felülmúlta az átlagot. Az 1954/63 évtizedet véve összehasonlitásulpedig a Kis-Alföldön átlag körül, a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén 0, 1-1, 0, a Tiszántúlon 0, 3-1, 2 m-rel az átlag felett helyezkedett el a közepes talajvizszint. A legkisebb talajvizállások a Kis-Alföldön 0, 1-0, 5, a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén 0, 1-1, 2, a Tiszántúlon 0, 2-2, 5 m-rel magasabbak voltak az eddig észlelt legkisebb értékeknél,de néhány helyen elérték, sőt meg is haladták az eddigi minimumokat. A legnagyobb vizállások általában 0, 1-1, 3 m-re megközelítették, sőt több helyen - főleg a Tiszántúlon - februárban, márciusban vagy áprilisban elérték vagy egy-két helyen meghaladták az eddigi legmagasabb vizszint. A talajvizszint évi ingadozása általában a Kis-Alföldön 0, 4-1, 7, a Dunántúlon 0, 9-2, 3, a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon 0, 4-2, 2 m között volt. — 85 —
