Vízrajzi Évkönyv 81., 1976 (Budapest, 1977)

Tartalomjegyzék

Az 1975/ 76-i tél /december 1-február 29/ az ország túlnyomó részén rendkívül száraz volt. Az ország északnyugati, északi és északkeleti vidékein 75-150, mig máshol 50-75 mm volt az évszak csapadékösszege. A legtöbb csapadékot, 186,0 mm-t, Piligszentkereszt - Dobogókő állomáson /Pest m. / mérték, mig a legkevesebb csapadék, 33, 0 mm, Pécsett /Baranya m. / esett.

Az átlaghoz viszonyítva az ország túlnyomó részén csapadékhiány mutatkozott , csak a Dunántúl északnyugati és északkeleti szögletében volt néhány százalékos többlet, amely Mosonszentjánoson /Gyór-Sopron m. / és Kóspallagon /Pest m. / 30 %- os maximumot ért el. Nagy területen 20-40 sót 40-60 %-ot is elért a csapadékhiány s№t- ujfalun /Baranya m. / 69 %-kal kevesebb esett az átlagnál.

A tavasz /március 1-május 31/ csapadékeloszlása igen változatos volt. Az évszak csapadékösszege általában 100-150 mm-t tett ki, de a Dunántúl délnyugati és a Duna- Tisza köze délkeleti részén, valamint az északkeleti hegyvidéken 150-250, a Dunántúl északnyugati vidékén 70-100 mm hullott. A legtöbb csapadékot, 27l mm-t,Bükk- szentlászlón /Borsod m./, mig a legkevesebbet, 62 mm-t, Feketeerdön/Győr- Sopron m. / mérték.

Az átlaghoz viszonyítva az ország nagyobb részén csapadékhiány mutatkozott. A hiány általában 10-50 %-ot ért el s a legnagyobb Györsövényházán /Györ-Sopron m. /

59 %-ot tett ki. A csapadéktöbblet elszórtan kisebb-nagyobb területeken jelentkezett 10-60 %-os értékekkel s a legnagyobb többlet, 94 %,Tarcalon /Borsod m. / volt.

A nyár/junius 1-augusztus 31/ országszerte igen száraz volt. Az ország túlnyomó- részén 100-200 mm csapadék hullott, de néhány kisebb-nagyobb folton 200-250 mm-t is elért a csapadékösszeg. Elszórtan kisebb területeken azonban 100 mm alatti csapadékösszegek is előfordultak. A legtöbb csapadékot, 279 mm-t, Csanádpalotán /Csongrád m. / mérték, a legkevesebb, 51 mm, Békésszentandráson/Békés m. / esett.

Az átlaghoz viszonyitva az ország egész területén - néhány folt kivételével - szá - ráz időjárás uralkodott. A csapadékhiány az ország jelentős részén 10-50, kisebb-nagyobb folton 50-60 %-ig terjedt, sőt Dombrádon /Szabolcs-Szatmár m. / 72 %-os hiány mutatkozott. Ezzel szemben csapadéktöbblet csak néhány állomáson jelentkezett s Csanádpalotán /Csongrád m. / 42 %-ot tett ki.

Az ősz/szeptember 1-november 30/szeptember bőséges és október átlagkörüli csa - padéka következtében, valamint november csapadékhiánya ellenére is az ország nagyobb részén csapadéktöbblettel zárult. Az évszak csapadékösszege az ország nagy részén 100-250 mm-t tett ki, sőt az északi hegyvidékeken 250-350 mm csapadék esett.

A legtöbb csapadék, 361 mm, Dunabogdány-Paprét állomáson /Pest m. / hullott, mig a legkevesebb mennyiséget 83 mm-t. Székkutason/Csongrád m. / mérték.

Az átlaghoz képest az ország nagyobb részén csapadékos időjárás volt. A többlet általában 10-80 %-ot, elszórtan kisebb foltokon 80-100 %-ot is elért s a maximum Rónafalu-Zagyvaróna állomáson /Nógrád m. / 113 %-ot tett ki. Csapadékhiány nyuga - ton és délen csak kisebb területeken jelentkezett 10-30 %-os értékekkel s a legnagyobb hiány, 32 %,Makón /Csongrád m. / és Szeged-Kiskundorozsma állomáson / Csongrád m. / volt.

Az öntözési félév ill, tenyészidő/április 1-szeptember 30/csapadékviszonyait a IV. 3. számú térképpáron tüntettük fel. Az időszak - mivel május, junius és augusztus igen száraz volt - az ország nagyobb részén csapadékhiánnyal zárult. Országszerte 250-500 mm volt a félév csapadékösszege. Ezzel szemben elszórtan kisebb foltokon 250 mm-nél is kevesebb hullott. A legtöbb csapadék, 586 mm, Gyöngyös-Kékes - tető állomáson/Heves m./esett, mig a legkevesebbet, 201 mm-t, Békésszentandráson/Békés m. / mérték.

Az átlaghoz viszonyitva az ország nagyobb részén száraz volt az öntözési félév. A csapadékhiány általában 10-20, elszórtan kisebb területeken 20-40 % volt. Ezzel szemben az északi vidékeken és elszórtan kisebb foltokon 10-30 % -os csapadéktöbblet mutatkozott. A legnagyobb hiány, 43 %, Csehimind szent er/Vas m./, mig a legnagyobb többlet, 37 %,Gyöngyöspata-Nagyparlag állomáson /Heves m. / jelentkezett.

A csapadék havi és évi összegeit összefoglaltuk a IV. 4/a. sz. táblázatokban és ahol rendelkezésre állnak, a 70 éves átlagokat is közöljük. Az észlelő állomások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérő állomásokat a talajvizszinészlelési adatok közlésénél alkalmazott vizgyüjtőrendszer szerint csoportosítottuk /vázlat a 73. oldalon. /

A csapadékos napok száma a közölt állomások közül mindössze 40 állomáson haladta meg a 100-at. A legtöbb esős nap /113/ Zircen /Veszprém m./, a legkevesebb pedig /59/ Balmazujváros-Nagyhát állomáson /Hajdu-Bihar m. / fordult elő.

A csapadékmegoszlás jellegzetességeinek és a törzsértékektől való eltérésnek a szemléltetése céljából 20 állomás havi csapadékösszegeit ábrázoltuk a IV.4/b. rajzon. Az ábrák szemléltetik, hogy a legnagyobb csapadéktöbblet a legtöbb állomáson szeptemberben és decemberben volt, mig sok helyen a többi hónapokban - különösen februárban, júniusban és augusztusban - jelentékeny csapadékhiány mutatkozott.

— 75 —