Vízrajzi Évkönyv 80., 1975 (Budapest, 1976)

Tartalomjegyzék

Ezt a kötetet 1952-ben már a Vízrajzi Intézet jogutódja, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet adta ki az eddigi nagyalak helyett szabványos, könnyebben kezelhető és tárolható A/4-es alakban.

További nagy fejlődést mutat az 1952. évi Vízrajzi Évkönyv /LVII. kötet/, amelyben a vizjárási anyag három fejezetre tagolódik, éspedig a hidrológiai jellemzésre, továbbá a felszíni vizek és a felszín alatti vizek anyagára. Ebben a kötetben indult meg a napi vizhozamadatok közlése, viz- hozamtartóságokkal együtt, bár egyelőre csak 10 állomásra vonatkozóan. Tovább növekedett a harmadrendű vízmércék száma, az éves és több éves vizállásgyakorisági görbék viszont elmaradtak. Az országos vizmércehá- lózat sematikus vázlatát is közöljük. Bővítést jelent a források vízhozam- adatainak I és talajvizállási görbéknek /1941-52 évekre/ közlése. Az i- dőjárási rész az ötnapos és havi hőösszegekkel, a talajhőmérsékletre és a napfénytartamra vonatkozó adatokkal bővült. A talajvizkutak, forrásvizho- zam- és csapadékmérőállomások csoportosításának vázlatát bővítésként közöljük.

Az Évkönyv 1953. évi LVIII. kötetének tartalma tovább bővült. Napi vizhozamadatokat már 26 állomásról közöl és 135 harmadrendű /tanulmányi/ mérce jellemző vízállásait tartalmazza. A 273 tanulmányi mércéről kimutatás készült az állomások és vízfolyások betűrendjében. A vízhozam- mérések eredményeinek kimutatása - nagy számuk miatt - elmaradt, e helyett Írott vizhozamgörbék készültek. Az Évkönyv címén kívül a tartalom- jegyzéket és az előszót orosz, francia és német nyelven is megadtuk.

Tovább bővült az Évkönyv tartalma az 1954. LIX. kötetben azáltal,

k. /

hogy hordalékhozamadatok közlése is megkezdődött. *' Az ötnapos középhőmérsékletek, ill. hőösszegek számszerű közlése elmaradt. A havi hő - összegek a havi középhőmérsékletek ábráiról leolvashatók.

Az Évkönyv 1955, évi LX. .-Í958. évi LXIII. köteteinek terjedelme lényegesen nem változott, csak az 1956. és 1958. évi tartalma bővült any- nyiban, hogy az előbbi kötet két forrás vízhozamának és a Balatonfelvidék karsztvizszintjének alakulásáról ad képet, az utóbbiban a reggeli vizhozamadatok helyett a napi középértékek szerepelnek és me gkezdődött a szabad-10 -